2010. július 02., 10:122010. július 02., 10:12
Azzal viszont bizonyára az illetékesek is tisztában vannak, hogy jelenleg nem az a legnagyobb probléma, hogy a nyugati szervezetek milyen mértékben képviseltetik majd magukat a találkozón. A Kárpát-medencén belül a jelentős magyar közösségnek otthont adó szomszédos országok magyar szervezetei is kemény dilemma forrásai lehetnek, hiszen mind a Felvidéken, mind Kárpátalján, mind Erdélyben több alakulat is létezik, amely a magyar közösség képviseletét látja el, ám egyrészt egymással is versengenek, másrészt a jelenlegi magyar kormányhoz fűződő viszonyuk is eltérő. Kárpátalján a Fidesz mellett mindvégig kitartó KMKSZ és az MSZP-kormány által favorizált UMDSZ között feszült a viszony, míg Szlovákiában a választások óta teljesen átrendeződött a magyar politikai térkép. Az MKP kiesett a parlamentből, helyét pedig az a magyar–szlovák Híd vette át, amelyet az MKP-ból kivált politikusok alapítottak szlovákok bevonásával. A dilemma komoly, hiszen a Híd kormánypártként most jóval erősebb legitimitást képvisel, ám nem nevezhető magyar pártnak, ráadásul Bugár Béla pártelnök sem tűnik túlzottan készségesnek a feltétlen együttműködésre. Erdélyben sem egyszerűbb a helyzet: a parlamenti képviselettel rendelkező, kormányrésztvevő RMDSZ, a Fideszhez legközelebb álló EMNT, a kormánypárt kegyeiből kiesett MPP és az SZNT is Máért-meghívóra vár. Mindezek fényében a magyar kormánynak úgy kell lavíroznia, hogy a konfliktusok ellenére a Máért reprezentativitása mégis a lehető legnagyobb legyen. És az is ugyanilyen fontos szempont, hogy az értekezlet ne önmagért való kirakatszervezet legyen. Ha már ismét összehívják, érdemi tartalommal is rendelkeznie kellene, afféle összmagyar „miniparlamentként” kaphatna tényleges szerepet a magyar–magyar ügyek vitelében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok