2013. március 15., 09:342013. március 15., 09:34
A helyi rendőrség szemfüles parancsnoka azonban átlátott az ármányon, és – hogy stílszerűek legyünk – frappáns huszárvágással vette elejét, hogy a 21. században is köztudomásúan nagy harcértékkel rendelkező lovas díszelgő egységünk tagjai fegyveres merényletet kövessenek el a román nemzetállam területi épsége ellen. A rend éber őre a KRESZ azon cikkelyére hivatkozva tiltotta be a március 15-ei lovas díszfelvonulást, miszerint közutakon tilos lóval, illetve lóvontatású járművekkel közlekedni.
Nem csodálkozunk az óvatosságán, hiszen köztudott, mennyire félelmetes fegyvernem a huszárság, főleg annak hagyományőrző tagozata. Képzeljük csak el, amint az ünnepség fénypontján belovagol egy díszegyenruhába öltözött huszárszázad, majd amikor senki sem számít rá, az egység parancsnoka egyszer csak kardot rántva rohamot vezényel, a lovasok pedig lendületből legázolják a meglepett román rendfenntartó erőket. Ezt követően az összes környékbeli laktanyát elfoglalják oly módon, hogy a kapukat az ágaskodó lovakkal rúgatják be. Természetesen arra is föl lettek volna készülve, hogy ezek után komolyabb harcértéket képviselő egységeket is kivezényeltek volna ellenük.
A könnyű gépfegyverekkel felszerelt egységek persze nem minősülnek ellenfélnek, hiszen a legendás zsinóros huszármente köztudottan kitűnő védelmet szolgáltat, a harckocsizó egységek pedig a huszárlovak által vezényszóra elpotyogtatott lócitromon csúsztak volna el. De hát mindebből semmi sem lett: a rendőrparancsnok nem vette be azt a mesét, miszerint csupán egyszerű ünnepi díszfelvonulásról lenne szó, és idejében lépett. De az iróniát félretéve: ezek szerint minden más olyan magyarlakta településen, ahol most pénteken huszárfelvonulást tartanak, megsértik a KRESZ-t.
Mint ahogy a Bukarest óvárosában szolgálatot teljesítő lovas rendőrök is élen járnak a szabálysértésben. Mert arra persze gondolni sem merünk, hogy csupán alaptalan, mondvacsinált ürügyről van szó, valójában megint csak anynyi történt, hogy a kisstílű, frusztrációból fakadó kivagyiság győzött, és emiatt tiltották be a magyar jelképnek számító huszárság vásárhelyi felvonulását.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.