2011. február 01., 10:012011. február 01., 10:01
Földtani (geológiai) szempontból Kolozsvár üledékes kőzetekre épült fel (homokkő, márga, palarétegek stb.), vulkanikus, szeizmikus mozgások itt nem voltak és nem is lehetnek, tehát nem áll fent a földrengés veszélye sem. Ugyanakkor tektonikus mozgások sem lehetségesek. Kisebb földomlások voltak a Fellegvár, Hójagerinc, Kányafő délre néző dombvonulatánál a meredek hegyoldalak miatt, de ezeket nem földcsuszamlások okozták. A Szamos-meder mélysége miatt, a magasan fekvő lakónegyedekben (pl. a Györgyfalvi negyed) az árvíz veszélye sem állhat fenn. A Nádas-patak alsó folyásánál a patak nagy ritkán kilépett a medréből, jelentéktelen károkat okozva. A fentiek alapján hogyan lehet engem és másokat arra kötelezni, hogy lakásbiztosítási díjat fizessek olyasmiért, amiért nem kapok semmit. Ha nem biztosítom be a lakásom, büntetést kell fizessek – ezt jogtalannak tartom. A lakók közül eddig csak kevesen fizettek lakásbiztosítást, és véleményem szerint ennek az okát a fentiekben kell keresni. A törvény elfogadása előtt szerintem ki kellett volna kérni az emberek véleményét.
Megfigyeléseim, észrevételeim alapján hozzászólnék környezetvédelmi, egészségügyi kérdésekhez is. A talaj, a vizek és a légkör szennyezése, országos viszonylatban fennáll. Sajnálatos módon nemcsak Kolozsvár, hanem a közeli erdők, vízfolyások is tele vannak szeméttel. A mellékutcák, sétányok, zöldövezetek sincsenek megfelelőképpen takarítva! Tömbházunk közelében, a zöldövezetekből összegyűjtött falevelek hónapók óta nincsenek elhordva, a látványt eldobott bútorok, ajtók, ablakok, használt ruhák teszik elviselhetetlenebbé. Úgy gondolom, megoldást jelenthet a nagyváradi, temesvári, szatmárnémeti példa, ahol megszervezték a környezetvédelmi rendőrséget, akik járőröznek, ellenőrzést végeznek és büntetik azokat, akik szemetelnek. Akik nem fizetik ki a kirótt pénzbüntetést, végezzenek közmunkát az elkövetett vétség függvényében. Gondolkodni kellene ugyanakkor az állatvédelmi rendőrség megszervezésén is!
Bagaméri Béla, nyugalmazott mérnök, Kolozsvár
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok