Páva Adorján
2020. április 29., 16:582020. április 29., 16:58
2020. április 29., 17:162020. április 29., 17:16
Ilyen aljas húzással körül-belül egy éve, az úzvölgyi provokációk óta nem szembesültünk. Ám Klaus Johannis szerdai megnyilvánulása utóbbiakat is felülmúlja.
Hiszen míg a székelyföldi haditemetőt övező szégyenletes uszításokat, támadásokat hónapokon keresztül adagolták a tavaly júniusi sírkertfoglaló, nyughelygyalázó csúcspont előtt és után, addig az államfő most egy-két perc alatt földhöz vágott minket, mint a gutaütés.
Nemrég erdélyi magyarok ezrei osztották meg büszkén Johannis húsvéti üzenetét, melyben magyarul is kellemes ünnepeket kívánt. A mostani „Jonapot kivánok, PSD” azonban hátborzongató: derült égből villámcsapásként sokkol, dobhártyaszaggatóan, szívszorítóan visszhangzik valahol mélyen, legbelül. Hiszen az államfő ezzel a megszólítással intézett újabb támadást a maga és kormánya legfőbb riválisa, a Szociáldemokrata Párt ellen.
Románia első embere hitvány, galád, gyalázatos módon a magyarságot használta fel politikai céljai szentesítésére, amikor kijelentette: a PSD „a parlament titkos irodáiban azért harcol, hogy a magyaroknak adja Erdélyt”. Mindezt abból kiindulva tette, hogy a képviselőház – amelyben az ellenzéki honatyák többségben vannak – hallgatólagosan elfogadta a Székelyföld autonómiastatútumát rögzítő törvénytervezetet.
Johannis húzása már csak azért is alantas, álnok, dicstelen, mert úgy állítja be a történéseket, mintha az ellenzék megszavazta volna Székelyföld, Erdély autonómiáját. Becstelenül visszaél azzal, hogy a hétköznapi emberek többsége nem tudja: a hallgatólagos elfogadás azt jelenti, hogy ha bizonyos határidőig nem szavaznak egy előterjesztésről az első házban, a tervezet automatikusan átkerül a döntő kamara asztalára, és ott már kötelező a vita és a voks. Ez rendszerint megtörténik más törvénytervezetekkel is.
Ám ez a fajta félrevezetés Johannis alávalóságának kisebbik, elhanyagolható szelete. Igazán nagyot azzal a magyarellenes uszítással kanyarított, amelyet utoljára a legvadabb magyargyűlölőktől hallottunk. Hiszen „a magyarok el akarják venni Erdélyt” típusú hergelés Corneliu Vadim Tudor és Gheorghe Funar egyik kedvenc szófordulata volt. Vadim és Funar napi gyűlölködést kötelezővé tévő orwelli világában, amely nálunk sajnos sok tekintetben valósággá vált. És, mint az államfő példája újfent mutatja: hiába reméljük, hogy valaha leszámolhatunk vele.
A PSD populista, a pandémia okozta belföldi válsághelyzetre fittyet hányó parlamenti taktikáját folyamatosan bíráló Johannis pontosan azt tette, mint legfőbb ellenlábasa, ám az elnök figyelemelterelő hadműveletének becsapódása messze erőteljesebb, azonnali hatású. Miközben Johannis saját, lyukas zsebű kormánya képtelen reális mentőcsomagot kidolgozni a román gazdaság talpra állítása érdekében, az elnök simán bevállalja a mindig nyerő magyar kártya előhúzását. Még annak árán is, hogy gyakorlatilag hazaárulással vádolja meg az ellenzéket, ezt pedig államfőként ugye illene bizonyítékokkal alátámasztani.
És persze Johannis arra is magasról tesz, hogy a magyar miniszterelnök belekeverésével nemzetközi diplomáciai következményei is lehetnek kirohanásának. Hiszen amikor beszédében még egyszer megszólalt magyarul („Jonapot, Ciolacu!”), azt kérdezte a PSD elnökétől, „vajon mit ígért a budapesti vezető, Orbán Viktor ezért a megegyezésért cserébe”.
Könnyen megtörténhet, Klaus Werner Johannis népszerűsége akkorát esett az ortodox húsvét tömegrendezvényei engedélyezésének megtorpedózásával, hogy sürgősen ki kellett találni valami indexhizlaló akciót. Hát éppen kapóra jött az autonómia ügye, amelyet ugye sokadszorra utasít el (de ennyire durván még sohasem), miközben továbbra sem hajlandó tudomást venni arról, hogy az ősei évszázadokon át önrendelkezést élveztek a Magyar Királyság idején.
Klaus Werner Johannis azt is már rég bebizonyította, hogy neki nem számít a kisebbségi jog, a nemzeti identitás, ő szakadatlanul románabb akar lenni a románnál. Az ország jelenlegi államfője jól példázza, a határokon belül mennyire magára hagyatott az erdélyi magyarság: egyszerűen képtelenség olyan román partnert találni, aki legalább hátba ne támadjon az első adandó alkalommal.
Az erdélyi magyarok többsége számára szimpatikusabb a román jobboldal, vagy legalábbis vállalhatóbb. Na most a magyar–román közeledést gyakorlatilag évtizedekkel visszavető Johannis bebizonyította, hogy nincs kisebbik rossz. Köszönjük meg mindezt a drága románok, a normális Románia államfőjének!
És akkor köszönjünk is el tőle, hogy ő is megértse: La revedere, Klaus Iohannis! Igen, I-vel a nevét, ahogy dukál. És igen, románul, mert bár megértené az Auf Wiedersehen!-t is, nem érdemli meg.

Durva magyarellenes kirohanást intézett szerdán délben Klaus Johannis államfő annak kapcsán, hogy a román képviselőház hallgatólagosan elfogadta a Székelyföld számára területi autonómiát biztosító törvénytervezetet.
Balogh Levente
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rostás Szabolcs
Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.
Makkay József
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Balogh Levente
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Rostás Szabolcs
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Balogh Levente
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
Balogh Levente
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
2 hozzászólás