2010. november 18., 10:452010. november 18., 10:45
Egy alkalommal ilyen orvosi eset állított be gennyes, elfertőződött térdével a vonat fülkéjébe, s mivel a sors úgy gondolta, nem elég meggyőző a látvány, a vonat kissé megdőlt, minek következtében a koldus a tömött fülke utasaira vágódott. Azt már fölösleges elmesélnem, milyen fizikai és lelki körülmények között vártuk a leszállást, egy biztos: senki nem adott pénzt a kéregetőnek. Egy másik esetben pedig fiatalokat szórakoztatott egy részeg koldus, aki a nyakából kiálló cső segítségével lélegzett. Úgy látszik, ez a módszer bevált, mert az utasoknak annyira tetszett, hogy a kéregető a csövön keresztül cigarettázik, hogy hazáig ellátták mindenféle inni-, enni- és szívnivalóval. Természetesen nem ennyire megrázó, de nagyon hatni akaró formái is vannak a pénzcsórásnak.
Egy férfi például rendszeresen gyűjt súlyos beteg fia műtétjére a 32-es buszon. Az előadás minden alkalommal ugyanaz: megáll a busz lépcsőjén, mintha méltó sem volna rá, hogy a többiekkel utazzon, majd hangos, síró hangon elhadar néhány adatot kisfia betegségét illetően, és fényképét mutogatva körbejár egy kalappal. Mivel az én meggyőződésem az, hogy semmilyen kéregetőnek nem adok pénzt, egyrészt, mert nekem sincs, másrészt, mert ezzel a koldulást támogatom, elutasító testtartásban bámulok ki a semmibe. Miután az utasok képébe jól belerakta a kalapot a férfi, kiveszi a zsákmányt, és mindenki előtt gondosan sorba rakja az összeget.
Nem kis csodálkozásomra rajtam kívül mindenki adott pénzt, méghozzá csak ötlejesek voltak az úriember kezében. Kis számolgatás után rájöttem, egy busznyi embertől ilyen módszerrel pontosan háromnapi keresetemet gyűjtötte össze öt perc alatt. Persze lelkiismeret-furdalás is gyötört, amiért rögtön csalónak gondoltam, de miután egy év múlva se került ki a műtétre való pénz, kezdtem gyanakodni. Mindenesetre úgy látszik, ebben az országban még mindig ez a legbiztosabb megélhetési módszer, kezes és fedezet nélkül.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.