2012. március 15., 09:082012. március 15., 09:08
Az idus a római naptárban volt használatos, ahol így nevezték minden hónapnak a közepét, márciusban pedig ez a 15. napra esett.
A március idusa eme nyakatekert, „lebutított” jelentése jut eszünkbe akkor, amikor a kikelet havának 15. napja előtt körbetekintünk Erdélyben, és azt látjuk, a világ magyarjainak közös ünnepe hajnalán a politikai, érdekképviseleti szervezeteink terekért, szobrokért és időpontokért marakodnak egymással. A közösségünkön belüli megosztottság mellett tovább becsteleníti az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékét az egyes román politikusok és a román média meg nem szűnő uszítása, amely hihetetlen méreteket ölt ilyenkor, és csak arra jó, hogy a belenyugvás, illetve minden békítő próbálkozás ellenére hosszabb-rövidebb ideig kölcsönössé tegye az utálatot.
A csatabárd elmaradhatatlan kiásása láttán az érzékenyebb ember keze ökölbe szorul, és nem érti, miért is munkálkodunk, hajbókolunk, üzletelünk, alkudozunk a bukaresti parlamentben, hiszen a többségiek közfelfogása még mindig ugyanaz, mint évtizedekkel ezelőtt. A „szolgálatainkért” cserébe pedig létrehoztak számunkra egy multikulturális ködöt, amelyben céltalanul, kilátástalanul botorkálunk. Közben sikerként könyvelünk el egy olyan tanügyi törvényt, amelyet mindenki úgy alkalmaz, ahogy akar, vagy éppen buzgón ügyködünk a hosszú évek óta a parlamentben elspájzolt kisebbségi törvény elfogadtatásán, illetve időnként bejelentjük, hamarosan rendezzük a jelképes hadakozásban nagy súllyal bíró táblaügyeket.
Március idusa most egy olyan sűrű ködben virrad ránk, hogy még egymást sem találjuk. Egyik felünk azt szajkózza, hogy meg kell tanulni alkalmazkodni a számunkra mesterségesen kialakított élettérhez, miközben a többiek már nem kérnek belőle. A mai nap egyike azon ritka alkalmaknak, amikor felszállhatna a köd, de ez most közös akarat hiányában, a létrehozók nagy örömére elmarad.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.