2010. október 26., 09:502010. október 26., 09:50
Az indítvány sikerében amúgy maguk az ellenzéki szociáldemokraták és liberálisok sem hittek igazán, sőt a PSD és a PNL vezetői a közös cél megkívánta összefogás helyett egymással is marakodtak, és mindkét alakulat inkább a megszorítások miatt forrongó társadalmi elégedetlenséget igyekezett meglovagolni, olyan ígéretekkel bolondítva a jelenlegi hatalom intézkedései miatt elégedetlenkedőket, amelyek megvalósítását józan választópolgár nem veheti komolyan.
Mindezen túlmenően viszont az ellenzéknek mégis részsikert ért el az indítványával, rávilágított ugyanis a hatalmon lévő alakulatok egymással, sőt saját kádereikkel szemben táplált bizalmatlanságára, ami a koalíció hosszú távú fennmaradása szempontjából nem sok jóval kecsegtet. A PDL elsősorban saját árulóitól tartva rukkolt elő a szavazáson való tartózkodás ötletével, így próbálva elejét venni annak, hogy a párt számos honatyja átálljon az ellenzék oldalára – ahogy az a júniusi bizalmatlansági indítvány vitája során bekövetkezett. De nem bíznak a demokraták a megvásárolhatóságukról elhíresült, önálló pártot alapított független képviselőkben és szenátorokban, de a hatalom oldalán eddig mindig hűségesnek mutatkozó RMDSZ-ben sem.
A politikai sors iróniája, hogy mindemellett az RMDSZ sem bízik önmagában. Miután a szövetség parlamenti frakciói tegnap beleegyeztek a “vokstartózkodásba”, Markó Béláék gyakorlatilag beismerték: nem merik tűzbe tenni a kezüket azért, hogy titkos szavazás esetén a magyar honatyák valóban a kormánybuktatási szándék ellen voksolnak. Az erre utaló jelek már a múlt héten is megmutatkoztak, amikor az RMDSZ-es képviselők felelősségük teljes tudatában támogatták az alapélelmiszerek áfájának csökkentését – a kormány elutasító álláspontja ellenére. Ez a fajta nagyfokú bizalmatlanság mindent elárul a jelenlegi bukaresti koalíció gyengeségéről, és folyamatosan ébren tartja az ellenzék reményeit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok