2010. augusztus 12., 11:052010. augusztus 12., 11:05
Főleg olyan körülmények között, hogy az 1989-es rendszerváltozás óta sem a saját érdekképviselet, sem az anyaországi politikum nem váltotta valóra kifogásolhatatlanul az utódállamokban élő magyarság jogos elvárásait.
Ezt a magyar parlamenti alakulat erdélyi irodát nyitó és újabban baráti körök alapításába kezdett képviselői is jól tudják, bár a jelek szerint nincs tolongás a baráti kör és egyben a Jobbik párttagságáért. De a Jobbik kezdeményezéséből az sejlik fel, hogy a köztudatba szélsőséges alakulatként bevonult párt tulajdonképpen határon túli szavazótábort toboroz – amennyiben a könnyített eljárással megszerezhető magyar állampolgárság ezt a választójog szempontjából lehetővé teszi.
Márpedig holtbiztos, hogy ha a majdani magyar állampolgárság mondjuk az adózási kötelezettség mellett egyben választási-választhatósági jogot is nyújt a Magyarország határain kívül élők számára, a köszönet szavazatokban számolandó. A Fidesz–KDNP-nek is, mint a kettős állampolgárságot megszerezhetővé tevő pártnak, de a Jobbiknak is, mint a nemzeti érzelmekre és értékekre alapozó, úgymond segítő jobbot nyújtó alakulatnak.
Elvileg mindez rendben is volna, ha a jobbikos nézetek nem sántítanának. A történelem ugyanis már elégszer bebizonyította, hogy normális körülmények között a kizárólagosság Erdélyben nem működik. Csak szélsőséges esetben vált lehetővé, hogy magyarokat, szászokat, svábokat és zsidókat tömegével internáljanak és deportáljanak, hogy románok meneküljenek, s hogy például a szászokat egyszerűen eladják Nyugat-Németországnak.
Ha pedig az erdélyi, határon túli jobbikos barátok és majdani párttagok elfogadják a cigányozás és a zsidózás helyénvalóságát, akkor fogadják és tűrjék el – de zokszó nélkül! – például azt is, hogy a románok tekintélyes része ugyanolyan legitimitással bozgoroz. S talán gondolják meg, hogy hova vezethet az effajta „párbeszéd”…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok