Kisebbségi szélmalomharc Európában

A nyelvi jogok tekintetében visszalépést jelentő román közigazgatási kódex, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának leállása, a már visszaszerzett tulajdonok visszaállamosítása, a nyelvhasználattal kapcsolatos jogalkalmazás, az úzvölgyi események kivizsgálásának ügyészségi lezárása bármiféle bűncselekmény megállapítása nélkül, a marosvásárhelyi római katolikus iskolát létrehozó kormányrendelet diszkriminatív megsemmisítése került egyebek mellett a sérelmi kosárba.

Ezt egészítette ki a Bálványos Intézet és az Advocacy Group for Freedom of Identity szakmai szervezetek képviselőinek „kiegészítő”, úgynevezett árnyékjelentése Románia országjelentéséhez.

Az emberi jogok védelme tekintetében korábban komoly sikereket elérő Európa Tanács talán az egyetlen olyan szervezet az öreg kontinensen, amely még komolyan veszi, érdemben igyekszik foglalkozni az őshonos nemzeti kisebbségekkel. Csakhogy nem az Európai Unió intézménye. Brüsszelben komoly arccal meghallgatják szakértőiket, elolvassák jelentéseiket, s a témától függően egy vaskos dossziéba helyezik, avagy kukába hajítják írott megállapításaikat. Az EU ugyanis nagyjából a komoly válságot előidéző migrációs válság terebélyesedésének pillanatától kimondatlanul ugyan, de gyakorlatilag „meghaladottá” nyilvánította az őshonos nemzetiségekkel kapcsolatos ügyeket.

Arra még jó lehet a téma, hogy az Európai Parlamentben egy-egy csinos állásfoglalást megszavazzanak, a következő, lényegi, jogi, vagy legalább politikai következményekkel járó lépésre viszont már nincs igény. Ezt a hozzáállást tükrözte a nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló jogalkotás megindításának elutasítása tavaly januárban. Az Európai Bizottság felesleges nyűgnek, potenciális feszültségforrásnak tartotta azt a kérdést, de szokásához híven mellébeszélt a polgári kezdeményezés megbuktatásának indoklásakor.

Azóta a helyzet lényegesen romlott. Oroszország agressziója után a nemzeti kisebbségeit éveken keresztül kelet-európai szinten is példátlan módon diszkrimináló, az anyanyelven történő oktatást gyakorlatilag felszámoló Ukrajna hirtelen „az európai demokrácia és értékrend” bástyájává vált, amely most ostrom alatt áll.

A háború Európa egészét sújtó kihatásai miatt olyan társadalmi feszültégek várhatók az elkövetkező hónapokban, amelyek az EU-t egy újabb mély válságba sodorhatják. Nemzeti kisebbségi jogsérelmek iránt ma valószínűleg akkor lenne valós érdeklődés Brüsszelből, ha azokat valamilyen formában Oroszországhoz lehetne kötni, vagy fegyveres konfliktusba torkollnának. Egyiket sem kívánjuk az erdélyi magyar közösségnek.