Hirdetés
Bálint Eszter

Bálint Eszter

Kis romániai abszurd

2019. november 11., 09:072019. november 11., 09:07

Többet keresünk, de rosszabbul élünk – ez a következtetés vonható le az Adevărul.ro által a minap közölt elemzésből. A portál az Országos Statisztikai Intézet (INS) által 2016 és 2019 májusában nyilvánosságra hozott adatsorokat hasonlította össze, és kiderült, hiába az erőteljes bérnövekedés, a vásárlóerő 8,5 százalékkal kisebb, mint három éve.

2016 ötödik hónapjában a hivatalos statisztika szerint a nettó átlagbér 2046 lej volt, ami 187 lejes növekedést mutatott az előző évhez képest. Három évvel később, idén májusban a nettó átlagfizetés elérte a 3101 lejt, ami 1055 lejjel, vagyis 51,5 százalékkal magasabb, mint a 2016-os szint.

Csakhogy ez a plusz 1055 lej nem sokat segít a mindennapokban, a kiadások ugyanis gyorsabb ütemben nőttek, mint a bevételek. A statisztikai intézet adatsorai szerint 2016-ban a romániai háztartások kiadásai havi szinten átlagosan 2524 lejre rúgtak – ez az összeg egy négyfős, azaz két felnőttből és két kiskorúból álló családra vonatkozik, ami statisztikai meghatározásban 2,8 személyt jelent. Manapság viszont egy ekkora háztartás havi kiadásai már elérik a 4049 lejt, tehát 1525 lejjel, vagyis 60 százalékkal többet költünk, mint három éve.

Persze itt most legyinthet a kedves olvasó, mondván, hogy ez nem jelent semmit, hiszen jobban keresünk, többet költünk, és már nemcsak a mindennapi szükségletek fedezésére futja, hanem többen engedhetnek meg maguknak szebb ruhát, drágább cipőt, mint három éve. Igazuk is lehet, ismerünk mindannyian ilyen családokat.

De sajnos arról is beszélnünk kell, hogy az átlagbér növekedése több szempontból is csalóka adat. Egyebek mellett amiatt, hogy a közszférában erőteljes fizetésemelések voltak az elmúlt években, ami torzítja az átlagbér szintjét. A magánszféra legtöbb ágazatára ugyanis nem volt jellemző a fizetésemelés, így sokan keresnek ugyanannyit, mint három éve, miközben a kenyeret nekik is megemelt áron kell megfizetniük.

Beszédes adat, hogy jelenleg csaknem 1,7 millió romániai alkalmazott, vagyis a munkavállalók 30 százaléka dolgozik minimálbérért, ami nettó értékben messze elmarad az átlagbértől, hiszen a minimálbér végzettség és foglalkozás függvényében 1263 és 1774 lej között alakul. Így nem meglepő, hogy egyre többen követelik a medián érték közzétételét az átlagbér helyett. Az átlagbér ugyanis a romániai keresetek átlaga, amiben benne van a minimálbérért dolgozó készruhagyári munkástól a bankigazgatóig mindenki. A medián ekvivalens jövedelem viszont – ha lennének hivatalos statisztikák – azt mutatná meg, hogy mekkora az a bér, ami a legnagyobb és a legkisebb között éppen középen van, vagyis hogy mekkora az a jövedelem, amelynél szám szerint ugyanannyi ember keres többet, mint kevesebbet – ez ugyanis sokkal jobban rávilágítana a valóságra. Főként, hogy tudjuk, nálunk az egyik legnagyobb a bérszakadék az Európai Unióban.

Beszédes adat ugyanakkor, hogy miközben az INS statisztikái szerint a romániai háztartások kiadásai idén májusban 4049 lejre rúgtak, addig a Syndex életminőség-kutató intézet és a Friedrich Ebert Alapítvány által készített elemzés szerint ma egy családnak, amelyben egy 8 és egy 10 éves gyerek él a szülőkkel, havi 6762 lej jelentené azt a vásárlói kosarat, amennyi elég a méltányos élethez. A lakosság általános szegénységét támasztja alá a GfK vizsgálata is, aminek során 42 európai országban vizsgálták meg a vásárlóerőt. Eszerint Románia a 32. azzal, hogy az egy főre eső vásárlóerő évi 5881 euró évente, ami 4,75 lejes árfolyammal számolva havi 2328 lej jelent. Ez a 14 739 eurós európai átlag alig 60 százaléka. Romániának olyan országokat sikerült maga mögött tudnia, mint Bulgária, Törökország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Albánia, Fehéroroszország, Koszovó, a Moldovai Köztársaság és Ukrajna. Csak az irigység kedvvért, Liechtensteinben 67 550 euró az egy főre eső vásárlóerő, ami csaknem 11,5-ször több, mint itt.

A számok tükrében tehát világosan látszik, itt valami nagyon nincs rendben, ha a fizetések növekedését „megeszi” az infláció. Főleg olyan körülmények között, hogy az itteni bérek még mindig messze elmaradnak attól, hogy jólétről beszélhessünk. Talán nem ártana, ha a mindenkori kormányok kampányadakozások helyett hosszú távú stratégia mentén emelnék a minimálbért, vállalkozóbarát intézkedéseket foganatosítanának, és végre tennének azért is, hogy ne csak a fogyasztás pörgesse a gazdaságot. Tényleg túl nagy elvárás?

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Van mit tanulnia az RMDSZ-nek a délvidéki magyarok választási szerepléséből – VEZÉRCIKK

Két magyarlakta régió, két ország választási eredményét nehéz összevetni, hiszen sajátos és némileg eltérő helyzetekről van szó. Mégis fontos üzenettel bírnak az erdélyi magyarság, az RMDSZ számára a Szerbiában lezajlott megmérettetések.

Balogh Levente

Balogh Levente

„Védelmi pénz” az amerikaiaknak

A biztonság nem magától értetődő és nem is adják ingyen: ezzel szembesül most Románia, amely a jelek szerint ha nem is boldogan, de készségesen hajlandó „védelmi pénzt” fizetni azért, hogy nyugodtan alhasson az orosz medve közelségében.

Makkay József

Makkay József

Felvidék után Erdély? Ahol a térképet átrajzolják, ott a magyarság fizeti meg az árát

A felvidéki magyarság megtapasztalta, milyen következményekkel járhat, ha a közigazgatási határokat a nemzetiségi viszonyok figyelmen kívül hagyásával rajzolják át. Romániában most a felvidékinél is nagyobb veszély körvonalazódik.

Balogh Levente

Balogh Levente

Trump saját maga által előidézett kudarca

Nincs mit szépíteni: az amerikai választópolgárok alaposan beintettek Donald Trump elnöknek a második mandátuma első majd' két évében mutatott, acélosnak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető teljesítményért.

Balogh Levente

Balogh Levente

Az AUR magyarellenes csapdája

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) rekordgyorsasággal találta meg, milyen, az ország polgárainak jóléte szempontjából fontos témában rontson neki az újonnan beiktatott Niculescu–PSD-kormánynak. És ez mi más is lehetne, mint egy jó kis magyar ügy?

Páva Adorján

Páva Adorján

Valami mindig bűzlik Románia közigazgatási húsdarálójában

Bukarestben újra elővették a vonalzókat és az Excel-táblázatokat, hogy átrajzolják Románia közigazgatási térképét. A magyar érdekképviselet a dán modellel példálózik és helyi népszavazásokat vet fel.

Balogh Levente

Balogh Levente

Kétséges stabilitás

Luca Niculescu kormányának megalakulása nyomán jelenleg annyi jelenthető ki pozitívumként, hogy az ország élén végre teljes jogkörű kormány áll – ám a politikai bizonytalanság ettől még nem lett sokkal kisebb.

Hirdetés