HIRDETÉS

Balogh Levente

2018. december 14., 11:04

Kinek a szövetségese a Nyugati Szövetség?

Előre próbál menekülni a kormány abban a kényszerhelyzetben, amely elé egy erdélyi, két partiumi és egy bánsági város által a közös infrastrukturális fejlesztés érdekében létrehozott Nyugati Szövetség megalakulása állította: fejlesztésre fordítható pénzt ígér az önkormányzatoknak.

Mint ismeretes, Kolozsvár, Temesvár, Nagyvárad és Arad polgármestere azért írta alá szombaton a szövetség létrehozásáról szóló dokumentumot, hogy a bukaresti bürokráciát, a túlközpontosított romániai közigazgatási rendszert megkerülve közös projektjeikkel egyenesen Brüsszeltől hívhassák le az európai uniós támogatásokat az autópálya-építéstől a vasúthálózat felújításáig terjedő fejlesztésekre.

Ez még akkor is komolyan veendő lépés, ha amúgy mind a négy várost az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt politikusa vezeti, így nem kis mértékben pártpolitikai színezete is van. Érzékeli ezt a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Liviu Dragnea, a kormány igazi feje is, aki túllépve az egyes alárendeltjei által hangoztatott ostobaságokon, miszerint a négy város ezzel Románia szétszakítását készíti elő, a maga módján próbálja ellensúlyozni a kezdeményezést. A Nyugati Szövetség megalakítását követő hétfőn összehívott PSD-vezetői értekezleten ezért fogadták el az önkormányzatok számára meghirdetett tízmilliárd eurós (vagy lejes?) beruházási program tervezetét.

Csakhogy ez a terv ezer sebből vérzik. Először is fölmerül a kérdés, hogy miért kellett egy ilyen „radikális” lépést kivárnia a közalkalmazotti béremelésekre és a nyugdíjemelésekre – vagy azok ígéretére – a pénzt számolatlanul szóró kormánynak azzal, hogy végre beruházásokra is fordítson valamit a papíron dübörgő gazdaság eredményeiből. Ráadásul miután már a nyugdíjak kifizetésére is a kormány tartalékalapjából kellett pénzt átirányítani, nehezen hihető, hogy hirtelen sikerül elővarázsolni a szükséges összeget. Az egész tehát inkább csak amolyan imázsépítő gesztus, amellyel megpróbálták elejét venni a „helyiautonómia-vírus” terjedésének. A blöff azonban nem jött be, azóta már az észak-partiumi és -erdélyi megyék képviselői is jelezték, hogy hasonló szövetséget kívánnak kötni. Persze attól, hogy nagy garral bejelentik a társulást, még semmi nem változik.

Abban igazuk van a kormánypárti ellendrukkereknek, hogy az autópálya- vagy a vasútépítésekben nem a helyi elöljárók az illetékesek, hiszen ezekről országos stratégia keretében döntenek – csakhogy amennyiben egy ilyen szövetség a legapróbb részletekig kidolgozza egy projekt hatástanulmányait, és a szükséges forrásokat is képes lenne lehívni hozzá, mégiscsak más a helyzet.

Hasonlóan járt el például Nagyvárad önkormányzata a várost a majdani észak-erdélyi autópályával összekötő felhajtóval, amelynek megterveztetésével nem várt semmilyen központra. A kormány eközben nem csupán cukorkával, hanem ostorral is megpróbálhatja akadályozni a szövetkezést, arról ugyanis az érintett városok közgyűléseinek is határozatot kell elfogadniuk. Bár nem biztos, hogy a kormány ezt tényleg meg merné lépni, a legrosszabb esetben a prefektusok megtámadhatják a rendeleteket, ugyanúgy, mint a székelyföldi önkormányzatok autonómiát kérő szándéknyilatkozatainak megsemmisítését célzó rossz emlékű akciók esetén. Elvégre a Nyugati Szövetség is ugyanúgy a helyi autonómiára, a szubszidiaritásra, valamint a helyi közösségek társulását szavatoló gyulafehérvári nyilatkozatra hivatkozik, ahogy a magyar autonómiakövetelők is.

És ez nem véletlen: a négy nagyváros kezdeményezése és a magyar autonomisták követelései nagyjából 95–96 százalékban megegyeznek. Mindannyian azt szeretnénk, hogy a döntéshozatalra a lehető legközelebbi szinten kerüljön sor azokhoz, akiket érint, és a legnagyobb beleszólásuk lehessen az ügyekbe. A maradék mintegy 4–5 százalék vonatkozik az anyanyelvű oktatásra, a hivatali anyanyelvhasználatra és az ehhez kapcsolódó jogokra.

Tehát alapvetően szövetségesek lennénk. Már ha a most helyi autonómiát hirdető román illetékesek részéről a sovinizmus nem írja felül a valós önrendelkezés igényét, és nem gondolják úgy, hogy egyeseket jobban megillet az autonómia, mint másokat.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Makkay József 2018. december 12., szerda

Kiiktatnák a gazdák átverését

Nem mindenki lelkesedik a magyar kormánynak a Székelyföld gazdasági fejlesztését célzó programja iránt, amely első körben az integrátori szerepet ellátó nagyvállalatok támogatását célozza meg beruházásra szánt tetemes összegekkel.

Kiss Judit 2018. december 11., kedd

„Harmadik kezünk”, az okostelefon

Lassan egy éve, hogy kitiltották az iskolákból a mai diákság szellemi, fizikai tekintetben és kapcsolatok szempontjából is „harmadik kezének” tekinthető mobiltelefont. Januárban hozott létre ugyanis a romániai közoktatási rendszer egészére érvényes új keretszabályzatot a kormány.

HIRDETÉS
Bálint Eszter 2018. december 10., hétfő

Variáció autonómiára

Ha eszükbe is jutott a kifejezés, akkor is gyorsan elhessegették – mégis egyfajta autonómiát, avagy Bukaresttől való lehető legnagyobb mértékű függetlenedést szeretné a négy nyugat-romániai város: Nagyvárad, Temesvár, Arad és Kolozsvár.

Balogh Levente 2018. december 08., szombat

Megtagadja Románia a születési bizonyítványát?

Érdekes teszt elé állította az RMDSZ a teljes román politikai osztályt azzal a törvénytervezettel, amellyel jogszabályban rögzítené az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés kiáltványában tett ígéreteket.

HIRDETÉS
Kiss Judit 2018. december 05., szerda

Mindennapi adventünket…

Benne járunk az adventi időszakban, elkezdődött a kereszténység legfontosabb ünnepére való ráhangolódás. Ilyentájt, a karácsonyt megelőző hetekben sok helyen felerősödik, életre kel a jótékonykodás gyakorlata, előtérbe kerül énünk adakozóbb része.

Pataky István 2018. december 05., szerda

Francia káosz a vergődő Unióban

Nézem a párizsi képsorokat, s eljátszadozom a gondolattal, hogy mi lenne, ha ezek az események Budapesten, Bukarestben vagy valahol Kelet-Európában történnének. A nép fellázadt a vezetők ellen, radikalizmusuk az erőszakszervezetek kegyetlen fellépésével magyarázható.

HIRDETÉS
Makkay József 2018. december 03., hétfő

Disznóvágók hosszú hétvégéje

A Szent András-napjával megtoldott román nemzeti ünnep hosszú hétvégéje idén leginkább a disznóvágóknak jött be. Legalábbis a magyar falvakban.

Balogh Levente 2018. november 29., csütörtök

Száz év Balkán

Kevés pozitívumot tudunk felsorolni, ha arra kell választ adnunk, mit nyert Erdély annak nyomán, hogy 1918 december elsején néhány ezer román Gyulafehérváron kimondta: azt szeretnék, ha az általuk is lakott területek a szomszédos Román Királysághoz csatlakoznának.

Pataky István 2018. november 28., szerda

Csapdahelyzetben a kárpátaljaiak

Kárpátalja, az ott élő magyar közösség egyelőre megúszta a hadiállapotot, a kijevi parlament döntése értelmében csak a déli és keleti megyékre terjed ki a készültség, amely az ukrán–orosz tengeri csetepatét követi.

Rostás Szabolcs 2018. november 27., kedd

Muszájünnep

Románia kényszeredetten készül megünnepelni századik születésnapját. Az ország úgy vág neki a december elsejéhez kapcsolódó rendezvénysorozatnak, mint egy öreg, megfáradt, saját magára és a világra egyaránt ráunt ember, aki számára a születésnap megülése sokkal inkább nyűg, mintsem ünnep.

HIRDETÉS
Vélemény
Makkay József: Kiiktatnák a gazdák átverését

Nem mindenki lelkesedik a magyar kormánynak a Székelyföld gazdasági fejlesztését célzó programja ...

Kiss Judit: „Harmadik kezünk”, az okostelefon

Lassan egy éve, hogy kitiltották az iskolákból a mai diákság szellemi, fizikai tekintetben és kapcsolatok ...

Bálint Eszter: Variáció autonómiára

Ha eszükbe is jutott a kifejezés, akkor is gyorsan elhessegették – mégis egyfajta autonómiát, avagy Bukaresttől ...

HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS