Balogh Levente

2018. december 14., 11:04

Kinek a szövetségese a Nyugati Szövetség?

Előre próbál menekülni a kormány abban a kényszerhelyzetben, amely elé egy erdélyi, két partiumi és egy bánsági város által a közös infrastrukturális fejlesztés érdekében létrehozott Nyugati Szövetség megalakulása állította: fejlesztésre fordítható pénzt ígér az önkormányzatoknak.

Mint ismeretes, Kolozsvár, Temesvár, Nagyvárad és Arad polgármestere azért írta alá szombaton a szövetség létrehozásáról szóló dokumentumot, hogy a bukaresti bürokráciát, a túlközpontosított romániai közigazgatási rendszert megkerülve közös projektjeikkel egyenesen Brüsszeltől hívhassák le az európai uniós támogatásokat az autópálya-építéstől a vasúthálózat felújításáig terjedő fejlesztésekre.

Ez még akkor is komolyan veendő lépés, ha amúgy mind a négy várost az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt politikusa vezeti, így nem kis mértékben pártpolitikai színezete is van. Érzékeli ezt a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Liviu Dragnea, a kormány igazi feje is, aki túllépve az egyes alárendeltjei által hangoztatott ostobaságokon, miszerint a négy város ezzel Románia szétszakítását készíti elő, a maga módján próbálja ellensúlyozni a kezdeményezést. A Nyugati Szövetség megalakítását követő hétfőn összehívott PSD-vezetői értekezleten ezért fogadták el az önkormányzatok számára meghirdetett tízmilliárd eurós (vagy lejes?) beruházási program tervezetét.

Csakhogy ez a terv ezer sebből vérzik. Először is fölmerül a kérdés, hogy miért kellett egy ilyen „radikális” lépést kivárnia a közalkalmazotti béremelésekre és a nyugdíjemelésekre – vagy azok ígéretére – a pénzt számolatlanul szóró kormánynak azzal, hogy végre beruházásokra is fordítson valamit a papíron dübörgő gazdaság eredményeiből. Ráadásul miután már a nyugdíjak kifizetésére is a kormány tartalékalapjából kellett pénzt átirányítani, nehezen hihető, hogy hirtelen sikerül elővarázsolni a szükséges összeget. Az egész tehát inkább csak amolyan imázsépítő gesztus, amellyel megpróbálták elejét venni a „helyiautonómia-vírus” terjedésének. A blöff azonban nem jött be, azóta már az észak-partiumi és -erdélyi megyék képviselői is jelezték, hogy hasonló szövetséget kívánnak kötni. Persze attól, hogy nagy garral bejelentik a társulást, még semmi nem változik.

Abban igazuk van a kormánypárti ellendrukkereknek, hogy az autópálya- vagy a vasútépítésekben nem a helyi elöljárók az illetékesek, hiszen ezekről országos stratégia keretében döntenek – csakhogy amennyiben egy ilyen szövetség a legapróbb részletekig kidolgozza egy projekt hatástanulmányait, és a szükséges forrásokat is képes lenne lehívni hozzá, mégiscsak más a helyzet.

Hasonlóan járt el például Nagyvárad önkormányzata a várost a majdani észak-erdélyi autópályával összekötő felhajtóval, amelynek megterveztetésével nem várt semmilyen központra. A kormány eközben nem csupán cukorkával, hanem ostorral is megpróbálhatja akadályozni a szövetkezést, arról ugyanis az érintett városok közgyűléseinek is határozatot kell elfogadniuk. Bár nem biztos, hogy a kormány ezt tényleg meg merné lépni, a legrosszabb esetben a prefektusok megtámadhatják a rendeleteket, ugyanúgy, mint a székelyföldi önkormányzatok autonómiát kérő szándéknyilatkozatainak megsemmisítését célzó rossz emlékű akciók esetén. Elvégre a Nyugati Szövetség is ugyanúgy a helyi autonómiára, a szubszidiaritásra, valamint a helyi közösségek társulását szavatoló gyulafehérvári nyilatkozatra hivatkozik, ahogy a magyar autonómiakövetelők is.

És ez nem véletlen: a négy nagyváros kezdeményezése és a magyar autonomisták követelései nagyjából 95–96 százalékban megegyeznek. Mindannyian azt szeretnénk, hogy a döntéshozatalra a lehető legközelebbi szinten kerüljön sor azokhoz, akiket érint, és a legnagyobb beleszólásuk lehessen az ügyekbe. A maradék mintegy 4–5 százalék vonatkozik az anyanyelvű oktatásra, a hivatali anyanyelvhasználatra és az ehhez kapcsolódó jogokra.

Tehát alapvetően szövetségesek lennénk. Már ha a most helyi autonómiát hirdető román illetékesek részéről a sovinizmus nem írja felül a valós önrendelkezés igényét, és nem gondolják úgy, hogy egyeseket jobban megillet az autonómia, mint másokat.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Balogh Levente 2019. március 08., péntek

Milyen értékek fontosak az Európai Néppártnak?

Romániában az elvileg az európai konzervatív és kereszténydemokrata pártokat tömörítő Európai Néppárt (EPP) egyik tagja, a PNL elnöke, Ludovic Orban éppen most jelentette be, hogy nagyon nem szeretne egy másik EPP-tagpárttal, az RMDSZ-szel közösen kormányozni.

Páva Adorján 2019. március 07., csütörtök

Rareș Vasilicáék udvarhelyi építkezése

Különleges látogatók érkeztek a minap Székelyudvarhelyre: tizenhat craiovai középiskolást látott vendégül a Tamási Áron Gimnázium. A találkozót a Hargita és a Dolj megyei tanfelügyelőség „hozta össze”, hogy a diákok testközelből ismerhessék meg egymás kultúráját.

Kiss Judit 2019. március 06., szerda

Mi normális, mi nem az

Biztosan sokan hallották már a magyar abszurd humor egyik legjelesebb képviselőjeként ismert Laár András „alteregójának”, Besenyő Pista bácsinak a „Mi hülyeség, mi nem az” című, emberi mivoltunk fonákságait görbe tükörben láttató eszmefuttatását.

Makkay József 2019. március 05., kedd

Pofonterápia-mentes EP-választást

Az európai parlamenti választások romániai esélyeit taglaló egyik Facebook-csoportban egy liberális világnézetű magyar értelmiségi teljes mellszélességgel az USR + PLUS listáját ajánlja bizonyosságként arra, hogy ennél jobb társaságot senki nem kínál.

Bálint Eszter 2019. március 04., hétfő

És a végén senki sem felel

Az év végéig elkészül 180 kilométer autópálya – mondta fel a leckét Răzvan Cuc újonnan kinevezett közlekedésügyi miniszter. Hisszük, ha látjuk – válaszolhatnánk, de valljuk be, az eddigi tapasztalataink alapján nemigen tudjuk elhinni.

Balogh Levente 2019. március 01., péntek

A Fogarasföldtől a Székelyföldig

Harminchárom Brassó, illetve Szeben megyei település a napokban bejelentette, hogy létre kívánják hozni a Fogarasföld mikrorégiót.

Pataky István 2019. február 28., csütörtök

Sóhivatalok Európája

Politikai szimpátia alapján lehet örülni, illetve keseregni azon, hogy Laura Codruța Kövesit, a DNA korábbi vezetőjét tartja a legalkalmasabbnak az európai főügyészi tisztségre az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága.

Kiss Judit 2019. február 27., szerda

Számszerűség, bizalmatlanság

Nem kevesen ódzkodnak attól a romániai lakosok közül, hogy rendszeresen járjanak orvoshoz, fogorvoshoz. Erről most újfent „van papírunk”.

Balogh Levente 2019. február 26., kedd

Szimbolikus politizálás

Abban nincs sok meglepő, ha olyan szervezetek állnak elő újabb és újabb magyarellenes megnyilvánulásokkal, amelyek illetékeseit éppen azért ejtőernyőzték Erdélybe, hogy folyamatosan mérgezzék a magyar–román viszonyt. 

Rostás Szabolcs 2019. február 25., hétfő

Jövőkép, erődemonstráció

Ahhoz képest, hogy jövőképformáló iránymutatások felsorakoztatásának szánták, az RMDSZ Kolozsvárt rendezett kongresszusán sokszor olyan érzése támadt a külső szemlélőnek, mint amikor egykori katonatársak közös élménybeszámolóját hallja.

Vélemény
Balogh Levente: Milyen értékek fontosak az Európai Néppártnak?

Romániában az elvileg az európai konzervatív és kereszténydemokrata pártokat tömörítő ...

Páva Adorján: Rareș Vasilicáék udvarhelyi építkezése

Különleges látogatók érkeztek a minap Székelyudvarhelyre: tizenhat craiovai középiskolást látott ...

Kiss Judit: Mi normális, mi nem az

Biztosan sokan hallották már a magyar abszurd humor egyik legjelesebb képviselőjeként ismert Laár András ...

Hallgassa online rádióinkat