Pataky István
2021. január 28., 09:152021. január 28., 09:15
Ukrajna úgy viselkedik, mint a kamasz, akit nagyobb termetű osztálytársai rendre megvernek, ellopják értékes táskáját, benne kedvenc tárgyaival, ő pedig tehetetlen dühében padtársa öccsének oszt ki pofonokat.
A százötven ezres kárpátaljai magyarság – a többi kisebbség mellett – évek óta elszenvedője annak az ukrán bosszúhadjáratnak, amely elsősorban az oroszokat és a Krímet elfoglaló, Ukrajna keleti részét destabilizáló Oroszországot célozza. A nemzettársait védő, azokat támogató Magyarországot Kijev olyan vehemenciával támadja, mintha a budapesti Liszt Ferenc repülőtér kifutóján magyar Gripenek sorakoznának készen az ukrán főváros bombázására. De ez utóbbi a kisebbik gond. Magyarország híresen „jól bírja” a külföldi fenyegetéseket, vállalja a konfliktusokat. Azt viszont nehezebb megemészteni, amikor a megszerzett kisebbségi jogok megnyirbálása mellett kommandósok kíséretében tartanak házkutatást az érdekképviseleti szervezet székházában és a magyar főiskola épületében.
Mit tehet ebben a helyzetben Magyarország? Ahol lehet és érdemes, diplomáciai nyomásgyakorlással élhet. Ezt meg is teszi a NATO–Ukrajna-bizottság üléseinek blokkolásával. Folytatnia kell az elsősorban gazdasági jellegű támogatási programokat, amelyek ezerszer többet érnek a kárpátaljai közösségnek a harcias nyilatkozatoknál, együtt érző aggodalmaskodásnál. Semmiképpen sem szabad megszakítania a kétoldalú államközi párbeszédet, a dialógus hiánya ugyanis csak erősíti a radikális, szélsőséges hangokat. A magyar–ukrán egyeztetésekkel párhuzamosan kellene erős szövetségeseket találni a nemzeti kisebbségek eddig létező jogainak megtartásáért érvelő állásponthoz. Ez utóbbi nélkül most szinte lehetetlen küldetésnek számít a kárpátaljai helyzet jó irányba térítése.
Befolyásos szövetségesekre viszont Magyarország egyelőre nem számíthat Ukrajna ügyében. Az Egyesült Államok és az Európai Unió meghatározó országai a magyartól eltérő érdekek mentén viszonyulnak Ukrajnához. A kijevi diplomácia már dolgozik Joe Biden amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozóján. Az egyesült államokbeli elnökválasztást felvezető kampányban republikánus részről Bident azzal vádolták, hogy 2014-ben még alelnökként egymilliárd dolláros segély megvonásával fenyegette meg Petro Porosenko akkori ukrán elnököt, ha nem a fiát, Huntert nevezik ki az ukrán gázipari cég, a Burisma Holdings igazgatótanácsi tagjának.
Németország, Franciaország, így az EU vezetői számára is Ukrajna egy hasznos rajzszög, amellyel Oroszországon sebet ugyan nem lehet ejteni, de kellemetlen szúrásokhoz bármikor alkalmas. Azok a fránya érdekek, amelyek a nemzeti kisebbségek uniós jogvédelmének esélyét elkaszálták, Kijev kapcsán sem hiányoznak, igaz, ezúttal más motivációk mentén. Ami azt jelenti, hogy felesleges illúziókeltés helyett érdemes a megfelelő szóval összefoglalni a kárpátaljai magyarok közeljövőjét: kilátástalanság.
Balogh Levente
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rostás Szabolcs
Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.
Makkay József
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Balogh Levente
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Rostás Szabolcs
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Balogh Levente
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
Balogh Levente
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
szóljon hozzá!