Kilátástalanság Kárpátalján

A százötven ezres kárpátaljai magyarság – a többi kisebbség mellett – évek óta elszenvedője annak az ukrán bosszúhadjáratnak, amely elsősorban az oroszokat és a Krímet elfoglaló, Ukrajna keleti részét destabilizáló Oroszországot célozza. A nemzettársait védő, azokat támogató Magyarországot Kijev olyan vehemenciával támadja, mintha a budapesti Liszt Ferenc repülőtér kifutóján magyar Gripenek sorakoznának készen az ukrán főváros bombázására. De ez utóbbi a kisebbik gond. Magyarország híresen „jól bírja” a külföldi fenyegetéseket, vállalja a konfliktusokat. Azt viszont nehezebb megemészteni, amikor a megszerzett kisebbségi jogok megnyirbálása mellett kommandósok kíséretében tartanak házkutatást az érdekképviseleti szervezet székházában és a magyar főiskola épületében.

Mit tehet ebben a helyzetben Magyarország? Ahol lehet és érdemes, diplomáciai nyomásgyakorlással élhet. Ezt meg is teszi a NATO–Ukrajna-bizottság üléseinek blokkolásával. Folytatnia kell az elsősorban gazdasági jellegű támogatási programokat, amelyek ezerszer többet érnek a kárpátaljai közösségnek a harcias nyilatkozatoknál, együtt érző aggodalmaskodásnál. Semmiképpen sem szabad megszakítania a kétoldalú államközi párbeszédet, a dialógus hiánya ugyanis csak erősíti a radikális, szélsőséges hangokat. A magyar–ukrán egyeztetésekkel párhuzamosan kellene erős szövetségeseket találni a nemzeti kisebbségek eddig létező jogainak megtartásáért érvelő állásponthoz. Ez utóbbi nélkül most szinte lehetetlen küldetésnek számít a kárpátaljai helyzet jó irányba térítése.

Befolyásos szövetségesekre viszont Magyarország egyelőre nem számíthat Ukrajna ügyében. Az Egyesült Államok és az Európai Unió meghatározó országai a magyartól eltérő érdekek mentén viszonyulnak Ukrajnához. A kijevi diplomácia már dolgozik Joe Biden amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozóján. Az egyesült államokbeli elnökválasztást felvezető kampányban republikánus részről Bident azzal vádolták, hogy 2014-ben még alelnökként egymilliárd dolláros segély megvonásával fenyegette meg Petro Porosenko akkori ukrán elnököt, ha nem a fiát, Huntert nevezik ki az ukrán gázipari cég, a Burisma Holdings igazgatótanácsi tagjának.

Németország, Franciaország, így az EU vezetői számára is Ukrajna egy hasznos rajzszög, amellyel Oroszországon sebet ugyan nem lehet ejteni, de kellemetlen szúrásokhoz bármikor alkalmas. Azok a fránya érdekek, amelyek a nemzeti kisebbségek uniós jogvédelmének esélyét elkaszálták, Kijev kapcsán sem hiányoznak, igaz, ezúttal más motivációk mentén. Ami azt jelenti, hogy felesleges illúziókeltés helyett érdemes a megfelelő szóval összefoglalni a kárpátaljai magyarok közeljövőjét: kilátástalanság.