Kikényszerített kormánybuktatás

Hogy Orban minden áron ki akarta kényszeríteni a kormánybuktatást – hogy ezzel ágyazzon meg az általa vezetett Nemzeti Liberális Párt (PNL) számára a jelenlegi népszerűségi mutatók szerint kedvező eredménnyel kecsegtető előre hozott parlamenti választásnak –, az abból sejthető, hogy annak ellenére is a parlamentet megkerülve, felelősségvállalással akarta elfogadtatni a kétfordulós polgármester-választáshoz való visszatérésről szóló törvénymódosítást, hogy a szociáldemokraták jelezték: bizalmatlansági indítvánnyal „honorálják” a számukra nem sok jóval kecsegtető módosítás forszírozását, és az RMDSZ is közölte: csatlakozik a kormánybuktatáshoz. Utóbbi érthető, hiszen az RMDSZ-nek ráadásul írásos megállapodása volt arról, hogy a szövetség támogatásáért cserében a kormány sem felelősségvállalással, sem sürgősségi rendelettel nem módosítja a polgármester-választás menetét.

A kormány még ezen túlmenően is mindent megtett annak érdekében, hogy biztossá tegye a bukását: a bizalmatlansági indítvány előestéjén kéttucatnyi sürgősségi rendeletet fogadott el számos fontos témában, többek között az előre hozott parlamenti választás ügyében is.

Ezzel tovább provokálta a parlamentet, ürügyet szolgáltatva az eddig bizonytalankodóknak, hogy legyen mire hivatkozniuk az indítvány megszavazásakor.

A kérdés már csak az, hogy jól taktikázott-e Orban, illetve a mögötte és a párt mögött patrónusi szerepet vállaló Klaus Johannis államfő. Ma ugyanis az előre hozott választás ötlete a liberálisokon kívül már jóval kevesebb pártnak érdeke, mint akár egy-két hónappal ezelőtt.

A jelenleg a legtöbb parlamenti mandátummal rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) a számára igencsak kedvezőtlen népszerűségi mutatók miatt minden bizonnyal nem szívesen vállalná az előre hozott választásokat, hiszen jelen állás szerint akár meg is feleződhet a mandátumainak száma. Ha mégis, legfeljebb az önkormányzati választással egyszerre, bízva a helyi kiskirályok mozgósító erejében.

A korábban nagy hangon előre hozott választásokat követelő Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a várakozáson aluli elnökválasztási szereplés nyomán belső konfliktusokba bonyolódott, emiatt pedig csalódott támogatói inkább a jól bevált PNL-hez soroltak át, vagyis már számára sem annyira kecsegtetőek a kilátások.

A Victor Ponta-féle Pro Románia a baloldal felívelő csillagának tűnt – mindaddig, amíg a jobboldal nem tudott kecsegtetőbb ajánlatokkal előállni az amúgy is más pártokból kilépett politikusok alkotta párt néhány honatyája számára a kormány támogatása fejében, így a támogatottsága is bezuhant. Ponta így már ahelyett, hogy a PSD lehetséges kihívójaként tarthassák számon, immár egykori pártja támogatásával próbálja meg életben tartani politikai karrierjét.

A Népi Mozgalom Párt és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége stabilan a parlamenti küszöb alatt tanyázik, vagyis ők sem szívesen bíznák magukat már júniusban a választók kegyeire.

Bár Kelemen Hunor elnök már revideálni látszik az előre hozott választások támogatására vonatkozó álláspontját, jelen állás szerint a liberálisok mellett még az RMDSZ lehet az, amelynek jól jöhetnének. Igaz, hogy minimális mértékben a parlamenti küszöb alatt mérik, de a jelenlegi, felfokozott magyarellenes hangulatban egy erre fókuszáló kampánnyal a támogatottság feltornászható 5 százalék fölé, és ha igazak a PNL támogatottságáról szóló adatok, akkor ez pont elegendő lenne ahhoz, hogy közösen kormányozzanak, kizárva a PNL jobbközép oldalon fő riválisának számító USR-t. Az RMDSZ számára a korai választás már csak azért is kedvező lenne, mert az kedvezőtlenül érintené az éppen egyesülőben levő két magyar riválisát, amelyek számára így nemigen maradna elég idő a megmérettetésre való felkészülésre.

Most tehát ott tartunk, hogy a PNL legfőbb érdeke az előre hozott választás. Eddigi, három hónapos kormányzása is ezt szolgálta, minden lépésével, a most kiprovokált kormánybuktatással is ezt próbálta és próbálja kierőszakolni, és Johannis is ennek érdekében trükközik a kormányfőjelölésekkel.

Vagyis ugyanúgy túszul ejtette a romániai belpolitikát a saját érdekében, ahogy korábban a PSD tette, amely a büntetőügyekkel küszködő elnöke börtöntől való megmentésének rendelt alá mindent.

Már csak ezért sem érdemelné meg, hogy sikerrel járjon.