2013. március 19., 07:582013. március 19., 07:58
Szó sincs arról, hogy bárkinek is rosszat akarnánk, vagy hogy önmagában különösebb örömet okozna, ha Năstasét börtönben látjuk.
Tisztában vagyunk azzal, hogy ő is ember, aki alig várta, hogy végre szerető családja körében lehessen. Csakhogy Năstase mégsem csupán egyszerű polgár. Persze tudjuk, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő, de mégsem csupán egy alacsony rangú hivatalnok stiklijéről van szó, hanem az ország egyik legfontosabb tisztségét betöltő személy, egy volt miniszterelnök korrupciós ügyéről. Márpedig egy miniszterelnök esetében minden bírósági ítéletnek kiemelt jelentősége van. A legfelsőbb bíróság tavaly júniusi ítélete azt az üzenetet hordozta, hogy Románia végre rálépett az igazi jogállammá válás útjára. A szenzációszámba menő döntés alkalmas lehetett arra, hogy elriassza a közhivatalnokokat, politikosokat a korrupciós cselekedetektől, hiszen ha már egy miniszterelnököt elítéltek, akkor a miniszterek, alacsonyab rangú illetékesek végképp nem érezhetik magukat biztonságban. Năstase börtönbeli sorsa aztán már árnyalta a képet. Nem az a gond, hogy könyvet írhatott. Az viszont már kissé visszásnak tűnik, hogy ezt olyan tevékenységként sorolták be, amelynek nyomán büntetése csökkenthető. Az pedig kimondottan felháborító, hogy börtönben töltött hónapjai során egy politikai napilapban publikálhatott véleménycikkeket, mintha csupán szanatóriumi kezelésen levő publicista, nem pedig korrupció miatt jogerősen elítélt bűnöző lenne. Mindez már azt sugallja, hogy az egyenlőek között továbbra is vannak egyenlőbbek, a „jó magaviselet” és a grafománia pedig felülírja a korrupciót – ha valaki kellőképpen termékeny szerző, és nem randalírozik a börtönben, akkor enyhe, rövid büntetésre számíthat. Azt üzeni, hogy egy közpénzeket lenyúló kormányfő hamarabb „írhatja ki” magát a börtönből, mint a közéletből.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.