2013. február 07., 08:432013. február 07., 08:43
Szó ami szó, Németh kijelentése talán egy kicsit tényleg keményre sikeredett, a szimbólumharcokba való belebocsátkozásnál jóval fontosabb lenne, ha Budapest majd a közigazgatási reform idején, a magyarok számára kedvezőbb régiók kialakítása érdekében állna ki nemzetközi színtéren is a romániai magyar közösségért. A mostani megjegyzés azonban mégis fontos, hiszen vélhetően azt jelzi: Budapest megpróbál védhatalomként fellépni a határon túli magyarok érdekében.
Csakhogy ehhez jól átgondolt, higgadt, a lehetséges külföldi reakciókat is számba vevő stratégia kell, hogy Bukarest egy pillanatig se tudjon a nyugati partnerek előtt abban a szerepben tetszelegni, hogy ismét a román fél vált a „nacionalista magyar kormány szimbolikus agressziójának” áldozatává. Ha pedig Ponta, Corlăţean vagy bárki más úgy gondolja, hogy egy nemzeti közösség szimbólumai elleni hadjárat 2013-ban belügynek minősül, akkor csak annyit tudunk mondani, hogy mentálisan még mindig a Ceauşescu-diktatúrában élnek. A nemzetiségi kérdés meglovagolása azért, hogy így kendőzzék el a gazdasági és belpolitikai gondokat, bármely ország bármikori kormányától elfogadhatatlan.
Nem szeretnénk tovább szítani a kedélyeket, ezért nem kötünk bele Ponta kormányfő neveletlenségről tanúbizonyságot tevő kijelentésébe, miszerint Németh Zsolt kijelentése arcátlanság. Ehelyett a miniszterelnök egy másik kijelentését idéznénk: „Nem hiszem, hogy bárki is megmondhatja nekünk, milyen zászlókat tűzhetünk ki itt, és hogyan tűzzük ki a zászlókat.” Ebben csak igazat tudunk neki adni, és biztosíthatjuk róla, hogy a romániai magyar közösség tagjai ehhez tartják magukat: nem hagyják, hogy bárki – akár Bukarestből, akár máshonnan – megmondja nekik, hogyan járhatnak el saját jelképeikkel kapcsolatosan. Olyan zászlót tűznek ki saját településükön, amilyet akarnak. És természetesen úgy, ahogy akarják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok