HIRDETÉS

Balogh Levente

2018. november 23., 21:06

Ki is folytat itt hibrid háborút?

Tudta ön, kedves olvasó, hogy amennyiben szimpatizál a Sepsi OSK, illetve az FK Csíkszereda labdarúgó-csapatával, ne adj’ Isten, képes szívből szurkolni is nekik, akkor a Románia ellen zajló titkos magyar hibrid háborút támogatja, amelynek a hátterében Oroszország is ott ólálkodik? Ha esetleg eddig nem lett volna mindezzel tisztában, akkor a román sajtó készséggel a segítségére siet, hogy képbe helyezze.

A Gazeta Sporturilor című sportnapilap nemrég szenzációként közölte, hogy a magyar kormány mintegy hatmillió eurónak megfelelő összeggel támogatja a két székelyföldi klubot. Az információt úgy tálalták, mintha hosszú hónapokig tartó, profi, jelentős anyagi áldozatokat felemésztő oknyomozás eredményeként jutottak volna hozzá. Miközben annyira volt „hétpecsétes titok”, hogy a lap érdeklődésére az illetékes emberi erőforrások minisztériuma még a bukaresti újságírók által is elismert gyorsasággal, napokon belül hivatalosan válaszolt a témával kapcsolatos kérdésekre.

A tények és a szenzációhajhász tálalás közötti ellentétet aztán a román médiában megszokott „profizmussal” igyekeztek háttérbe szorítani: felhívták a figyelmet arra, hogy a csapatok mérkőzésein a szurkolók a székely zászlót lengetik, és a székely himnuszt éneklik.

A „szenzációs leleplezés” meg is tette a hatását. A román média egyből ráharapott, Radu Tudor politikai elemző pedig mindenkit lekörözve igazán nagyot ment: rögtön Románia ellen zajló hibrid háborút vizionált, amelyet természetesen Magyarország folytat. Mivel a magyarellenes bukaresti körök egyik kedvenc foglalatossága a Moszkvával pragmatikus – nem pedig szívélyesen baráti vagy szövetségesi – viszony kialakítására törekvő magyar kormányt Putyin-bérencként befeketíteni a romániai és a nemzetközi közvélemény előtt, Tudor egészen odáig ment, hogy szerinte a két futballklub és más magyar intézmények budapesti anyagi támogatása közös románellenes magyar–orosz összeesküvés részét képezi.

Nos, a rossz emlékű, bizonyos elemeiben ma is tovább élő szekus uszítás és dezinformáció minden ismérvét magában hordozó „elemzés” kapcsán érdemes néhány megjegyzést tenni. Először is azt, hogy vitathatatlan: a sport – ezen belül pedig kiemelten a labdarúgás – valóban alkalmas arra, hogy a regionális öntudatot, illetve a nemzeti büszkeséget erősítse. Mint ahogy az is tény, hogy Budapest egyre több magyar intézményt finanszíroz Erdélyben – mivelhogy a román állam nem, vagy csak igen szűkmarkúan hajlandó finanszírozni őket, holott román állampolgárok javát szolgáló intézményekről van szó.

De ha már nem hagyományos eszközökkel, egy közösség ellen, annak megtörése, eltüntetése érdekében vívott háborúról van szó, akkor a román államnál, annak hivatalos szerveinél jobban kevesen művelik ezt a műfajt, amikor az erdélyi és partiumi magyar közösség jogai elleni fellépés kerül napirendre. Ahogy magukat civilnek mondó, valójában vaskos intézményi támogatással tevékenykedő alakok folyamatosan azzal kötik le a magyar önkormányzati illetékesek és politikusok energiáit, hogy állandó feljelentgetéseikkel irtó hadjáratot folytatnak a magyar feliratok és jelképek ellen, ahogy a román igazságügyi szervek ezen feljelentések nyomán futószalagon hozzák a magyarellenes ítéleteket. Vagy ahogy ugyanezen bíróságok a történelmi és a jogi tényeket figyelmen kívül hagyva, a nagyromán nemzeteszme által vezérelve szentesítik magyar tulajdonú ingatlanok román állam általi ellopását (lásd a Mikó-ügyben született újabb vérlázító ítéletet), ahogy büntetlenül folyhat a hatályos törvények semmibevételével a magyar nyelvű orvosi felsőoktatás elsorvasztása, az mind-mind egy újabb hadmozdulat az őshonos magyar közösség végső legyőzése, a tisztán nemzeti Nagy-Románia gyakorlati megteremtése érdekében. Ez az igazi hibrid háború. Amit Románia ráadásul nem külföldiek, hanem a saját adófizető polgárai ellen folytat.

Miközben – minő irónia! – a román államkasszába általuk befizetett adólejek jelentős részét olyan cégek, intézmények termelik meg, amelyeket a magyar állam finanszíroz.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Kiss Judit 2018. november 22., csütörtök

Metszőollók, reformkezdeményezések

Minden jel arra utal, hogy egyelőre teljesen hiába kap minduntalan kemény, jogos kritikákat a hazai oktatási rendszer, mert jottányit sem tanul belőle. Ennek ellenére időről időre mantrázni kell, hogy mi minden nem működik megfelelőképpen.

Pataky István 2018. november 21., szerda

Román csodák

Nem tudom, van-e a világ valamely egyetemének politológia szakán olyan kurzus, hogy önsorsrontó kormányzás, de ha létezik, a hallgatóit azonnal Bukarestbe kellene küldeni minimum féléves kihelyezett gyakorlatra.

HIRDETÉS
Balogh Levente 2018. november 20., kedd

Határokon átívelő uszítás

Ha rövid az eszed, toldd meg egy kis magyarellenes uszítással – ha ránk bíznák, ezt javasolnánk az ellenzéki Népi Mozgalom Párt (PMP), illetve elnöke, Eugen Tomac „ars poeticájául”.

Makkay József 2018. november 20., kedd

Jobbágyok esete a restitúcióval

Kilencvenes évekbeli történet jut eszembe a romániai restitúció magyar vonatkozású megtorpanásáról. Egy gazdakör két világháború közötti értékes ingatlanának kolozsvári visszaperelése kapcsán olyan román ügyvédet ajánlottak, aki „felsőbb körökben” is jártas.

HIRDETÉS
Rostás Szabolcs 2018. november 17., szombat

Bukaresti beintés

A romániai igazságügyi „reform” atyjának is nevezett Florin Iordache parlamenti megnyilvánulása mindennél jobban illusztrálja Bukarestnek az Európai Unió különböző intézményeitől érkező figyelmeztetésekhez való viszonyulását.

Páva Adorján 2018. november 15., csütörtök

Erdélyi pápalátogatás ima és diplomácia között

II. János Pál pápa csaknem 20 évvel ezelőtti romániai látogatása alkalmával azzal vigasztalták a római katolikus hívek hoppon maradt százezreit, hogy a történelmi jelentőségű bukaresti vizit egyfajta előkészítése a szentatya erdélyi útjának. 

HIRDETÉS
Pataky István 2018. november 14., szerda

Motiválás Brüsszelből

Boldog, gondtalan ország lenne Románia, ha azok lennének a legnagyobb problémák, amelyeket az Európai Parlament buzgó mócsingjai pontokba szedve papírra vetettek, majd megszavaztak.

Kiss Judit 2018. november 13., kedd

Szemfényvesztők és magányosok

Járt már úgy a kedves olvasó, hogy marokkói, burundi, pakisztáni vagy más egzotikus ország hívószámáról csörgették meg? Egy ilyen telefonhívás természetesen bárkit kíváncsivá tehet: vajon ki kereshet külföldről, melyik régen nem látott ismerős?

Balogh Levente 2018. november 13., kedd

Közelkép – Bohém rapszódia: zenés népmese egy legendás együttesről

Szent szörnyetegekről, pop- vagy rockikonokról nem a legkönnyebb életrajzi filmet forgatni, hiszen olyan figurákról van szó, akik már életükben legendává váltak.

2018. november 13., kedd

Alul vagy felül? – Péntek János nyelvészprofesszor gondolatai a magyar nyelv napján

"Mi, a magyar nyelvközösség tagjai, akik Romániában élünk, vajon hogyan rangsoroljuk, hová helyezzük saját nyelvünket? A román hatalmi fölénnyel a politikának kell foglalkoznia, nyelvi hűségünkkel saját magunknak" – Péntek János nyelvészprofesszor gondolatai a magyar nyelv napján.

HIRDETÉS
Vélemény
Kiss Judit: Metszőollók, reformkezdeményezések

Minden jel arra utal, hogy egyelőre teljesen hiába kap minduntalan kemény, jogos kritikákat a hazai oktatási rendszer, ...

Pataky István: Román csodák

Nem tudom, van-e a világ valamely egyetemének politológia szakán olyan kurzus, hogy önsorsrontó kormányzás, ...

Balogh Levente: Határokon átívelő uszítás

Ha rövid az eszed, toldd meg egy kis magyarellenes uszítással – ha ránk bíznák, ezt javasolnánk ...

HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS