VEZÉRCIKK – Bár nem könnyű túlszárnyalni a rendszerváltás óta rendezett romániai választási kampányok során a szavazópolgárok arcába zúdított hazugságözönt, a mostani államelnöki megmérettetés igyekszik valamennyivel felvenni a versenyt.
2014. november 10., 20:082014. november 10., 20:08
Talán emlékszünk még a korábbi korteshadjáratokra, amikor az államfői tisztségre – vagy éppen újrázásra – hajtó jelölteknek azt vágták a fejéhez, hogy gyerekeket ütöttek meg, nőt erőszakoltak, vagy hogy cserbenhagyták az öngyilkosságba menekülő halálos beteg feleségüket.
Nos a legfőbb közjogi méltóság titulusára pályázók részéről konkrét programot, jövő- és országképet váró választópolgárnak továbbra is be kell érnie a személyeskedésekkel, az övön aluli ütésekkel, a szüntelen démonizálással. És persze a temérdek valótlansággal.
Reménykedjünk, hogy a választók többségének memóriája nem bizonyul túl rövidnek vasárnap, és a második fordulós pecsételés során nem feledik, miként merítették ki a szociáldemokraták a csúsztatások, hazugságok teljes tárházát, és folyamodtak a legalantasabb módszerekhez Victor Ponta Cotroceni-be vezető útjának egyengetéséért.
Beigazolódott: az önkormányzati képviselők, polgármesterek pártválasztását kifejezetten a szavazatszerzés érdekében tette lehetővé a PSD, amely most gátlástalanul ígéri a kormányzati forrásokat az átállóknak a voksokért.
Miközben 2009-ben – ne feledjük: az RMDSZ-szel egyetértésben – kormányfőnek javasolta, a PSD ma gyerekkereskedőként, gyengeelméjűként, hazaárulóként igyekszik feltüntetni Klaus Johannist, aki Pontáék szerint Erdély elszakítására törekszik. (Amúgy ez utóbbi végképp meggyőző érv lehetne a régió nagyobb önállóságára áhítozó erdélyi románok és magyarok számára, elvégre – hogy az RMDSZ-t idézzük – „megbízható” forrásból, a kormányfő háza tájáról származik).
De akárcsak akkor, a PSD ezúttal is mindent elkövet a külföldön élő románok megbélyegzése, szavazati joguk akadályoztatása érdekében. A külügyminiszter kierőltetett távozása porhintés csupán, hiszen a hagyományosan a jobboldalhoz húzó külhoniaktól a szocdemek legszívesebben megvonnák a választójogot. Mintha nem nekik lett volna oroszlánrészük abban, hogy itthagyták az országot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!