HIRDETÉS

Rostás Szabolcs

2018. március 19., 23:31

Kezdeni elölről

A marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapításáról szóló törvény alkotmánybírósági elutasítása kiváló apropó arra, hogy kárhoztassuk az országban uralkodó állapotokat, a rendszert, az óvást beterjesztő ellenzéki pártokat, a nemzeti kisebbségekkel szemben intoleráns többséget. Egyszóval: Romániát.

A politikusok meg is ragadják az alkalmat, hogy szégyenről, a demokratikus jogállam vesztéről, az anyanyelvű oktatás elleni támadásról nyilatkozzanak felháborodott hangvételű közleményekben. A valóság azonban nem ilyen egyszerű, és éppenséggel a másfél éve húzódó iskolakálváriának kellett volna megtanítania bennünket arra, hogy a helyzet nem mindig fehér vagy fekete.

Sokunknak a mai napig nem fér a fejébe, milyen indok alapján indított éppen a korrupcióellenes ügyészség eljárást a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium 2014-es megalapítása ügyében. Ugyan hol történt itt megvesztegetés, befolyással üzérkedés? Azt azonban még politikusaink, önkormányzati vezetőink többsége is elismeri, hogy a tanintézet létrehozásáról szóló önkormányzati, tanfelügyelőségi jóváhagyással nem volt minden rendben, és jogi szempontból támadhatóak az erről szóló határozatok.

Az RMDSZ előbb helyben próbált megoldást találni az iskolaügyre, majd miután a kísérlet kudarcot vallott, országos szintre emelte a gimnázium kérdését, amelynek újraalapításáról egyenesen a kormányzó román balliberális koalícióval kötött szóbeli megállapodást – legalábbis írásos egyezség nem látott napvilágot a témában. Sőt a marosvásárhelyi tanintézet államközi problémává is dagadt azután, hogy Magyarország bejelentette: a tanintézet jogi státusának megszűnte miatt vétót emel Románia OECD-csatlakozása ellen, majd Liviu Dragnea PSD-elnök személyesen tett ígéretet Orbán kormányfőnek az iskola újraalapításáról.

A politikai megállapodások tehát megszülettek, a jogszabályt is elfogadta a bukaresti parlament, a törvény azonban megbukott az alkotmányossági normakontrollon. Természetesen lehet bírálni az óvás előterjesztése miatt a magyarellenes hangulatkeltés terén élen járó két román ellenzéki pártot, ezzel azonban már semmire se megyünk. A szomorú és rideg valóság az, hogy az RMDSZ törvényhozói olyan jogszabálytervezetet dolgoztak ki és terjesztettek a parlament elé, amely ellentmond a hatályos alkotmány előírásainak.

A taláros testület nem azt mondja, hogy alkotmányellenes egy kisebbségi iskola létrehozása vagy hogy a nemzeti kisebbségeknek nincs joguk anyanyelvi oktatáshoz. Az alkotmánybírák szerint az egyedi esetről rendelkező iskolatörvény többek között azért mond ellent az alaptörvénynek, mert sérti a helyi autonómia elvét – és ez súlyos kritika a többszintű önrendelkezést szorgalmazó RMDSZ számára.

Arról nem beszélve, hogy a szövetség az autonómiastatútumok parlamenti beterjesztését is folyton azzal az indoklással halogatja, hogy a területi önrendelkezés ütközik a jelenlegi román alaptörvény előírásaival. Hát ha ezt tudjuk, akkor ugyan miért kerülte el a figyelmünket, hogy esetleg a vásárhelyi gimnázium újraalapításáról rendelkező jogszabály is alkotmányellenes lehet?

Nincs mit tagadni és ujjal mutogatni: az eddigi próbálkozások kudarcot vallottak iskolaügyben. Ideje elölről kezdeni az egészet, mégpedig helyi szinten.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Bálint Eszter 2018. március 19., hétfő

Recesszióban a pénzügyi kultúra

Románia az utolsó helyen áll európai uniós viszonylatban a pénzügyi kultúra terén – ezt a lesújtó következtetést a Világbank által immár két éve készített elemzésben olvashattuk.

Balogh Levente 2018. március 16., péntek

Gumitörvény a kisebbségi panaszok ellen

Bár alapvetően nem a kisebbségek ellen irányul, nagyon könnyen a jogtiprások miatt panaszkodó kisebbségi polgárok ellen fordítható Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének ötlete.

HIRDETÉS
Páva Adorján 2018. március 14., szerda

Emlékező hősök

Ma nemcsak negyvennyolcas hőseinket illeti tisztelet, hanem az emlékezőket is: azokat, akiknek gigabittel száguldó élete még magában hordoz valamit a múlt emberi örökségéből.

Kiss Judit 2018. március 13., kedd

De mi lesz a hálapénzzel?

Felháborító esetek és elgondolkodtató kérdések jutnak az ember eszébe, ha akár felületesen rápillant mindarra, ami az egészségügyben történik mostanság.

HIRDETÉS
Balogh Levente 2018. március 12., hétfő

Köszönjük, Bukarest!

Bár furcsán hangozhat, tulajdonképpen mégsem teljesen alaptalan a kijelentés, hogy az erdélyi magyar közösség köszönettel tartozik Bukarestnek, amiért a román hatóságok indoklás nélkül kitiltották az országból Dabis Attilát, az SZNT külügyi megbízottját.

Rostás Szabolcs 2018. március 11., vasárnap

Bukarest bosszúja

Az erdélyi magyar autonómiatörekvésekkel, valamint azok támogatásával szembeni hagyományos, közismert ellenérzések kifejezésén túl egyéb üzenete is van annak, hogy a bukaresti hatóságok kitiltották Romániából Dabis Attilát, az SZNT külügyi megbízottját.

HIRDETÉS
Balogh Levente 2018. március 09., péntek

Kisebbségvédelmi kezdeményezés: nem megengedhető a kudarc

Bár Vincze Loránt, a FUEN erdélyi elnöke derűlátó, azért mi mégis azt mondjuk: aggasztó, hogy a Minority SafePackhez a határidő lejárta előtt kevesebb mint egy hónappal még mindig hiányzik a szükséges támogatói aláírások közel egynegyede.

Páva Adorján 2018. március 07., szerda

Önrendelkezés erő és gyengeség felett

A székely szabadság napján tartandó marosvásárhelyi megemlékezés és felvonulás az első olyan nagyszabású romániai magyar rendezvény, amely a januári hárompárti autonómiamegállapodást követi.

Kiss Judit 2018. március 07., szerda

Monológok és dialógusok a centenárium évében

Annak ellenére, hogy több körültekintően kigondolt, jószándékú kezdeményezés is indult a kultúraközi párbeszéd jegyében, naivitás lenne hinni abban, hogy számottevően megváltozik a román többségnek a kisebbségekhez való viszonyulása a centenárium évében.

Balogh Levente 2018. március 06., kedd

Szájba rágós, ideologikus tanítómese a másságról – filmkritika az Oscar-díjas A víz érintéséről

Az idegen szép, a fehér ember zsigerileg gonosz, de ha férfi, akkor a fekete is. A fehér férfi legfeljebb akkor lehet valamennyire szimpatikus, ha meleg, vagy kommunista – nagyjából így lehet összefoglalni Guillermo Del Toro A víz érintése című filmjét, amelyet vélhetően éppen ezért jutalmaztak idén a legjobb filmnek járó Oscar-díjjal.

HIRDETÉS
Vélemény
Bálint Eszter: Recesszióban a pénzügyi kultúra

Románia az utolsó helyen áll európai uniós viszonylatban a pénzügyi kultúra terén – ...

Balogh Levente: Gumitörvény a kisebbségi panaszok ellen

Bár alapvetően nem a kisebbségek ellen irányul, nagyon könnyen a jogtiprások miatt panaszkodó kisebbségi ...

Páva Adorján: Emlékező hősök

Ma nemcsak negyvennyolcas hőseinket illeti tisztelet, hanem az emlékezőket is: azokat, akiknek gigabittel száguldó élete ...

HIRDETÉS
HIRDETÉS