Hirdetés
Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Kezdeni elölről

2018. március 19., 23:312018. március 19., 23:31

2018. március 20., 10:562018. március 20., 10:56

A marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapításáról szóló törvény alkotmánybírósági elutasítása kiváló apropó arra, hogy kárhoztassuk az országban uralkodó állapotokat, a rendszert, az óvást beterjesztő ellenzéki pártokat, a nemzeti kisebbségekkel szemben intoleráns többséget. Egyszóval: Romániát.

A politikusok meg is ragadják az alkalmat, hogy szégyenről, a demokratikus jogállam vesztéről, az anyanyelvű oktatás elleni támadásról nyilatkozzanak felháborodott hangvételű közleményekben. A valóság azonban nem ilyen egyszerű, és éppenséggel a másfél éve húzódó iskolakálváriának kellett volna megtanítania bennünket arra, hogy a helyzet nem mindig fehér vagy fekete.

Sokunknak a mai napig nem fér a fejébe, milyen indok alapján indított éppen a korrupcióellenes ügyészség eljárást a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium 2014-es megalapítása ügyében. Ugyan hol történt itt megvesztegetés, befolyással üzérkedés? Azt azonban még politikusaink, önkormányzati vezetőink többsége is elismeri, hogy a tanintézet létrehozásáról szóló önkormányzati, tanfelügyelőségi jóváhagyással nem volt minden rendben, és jogi szempontból támadhatóak az erről szóló határozatok.

Az RMDSZ előbb helyben próbált megoldást találni az iskolaügyre, majd miután a kísérlet kudarcot vallott, országos szintre emelte a gimnázium kérdését, amelynek újraalapításáról egyenesen a kormányzó román balliberális koalícióval kötött szóbeli megállapodást – legalábbis írásos egyezség nem látott napvilágot a témában. Sőt a marosvásárhelyi tanintézet államközi problémává is dagadt azután, hogy Magyarország bejelentette: a tanintézet jogi státusának megszűnte miatt vétót emel Románia OECD-csatlakozása ellen, majd Liviu Dragnea PSD-elnök személyesen tett ígéretet Orbán kormányfőnek az iskola újraalapításáról.

A politikai megállapodások tehát megszülettek, a jogszabályt is elfogadta a bukaresti parlament, a törvény azonban megbukott az alkotmányossági normakontrollon. Természetesen lehet bírálni az óvás előterjesztése miatt a magyarellenes hangulatkeltés terén élen járó két román ellenzéki pártot, ezzel azonban már semmire se megyünk. A szomorú és rideg valóság az, hogy az RMDSZ törvényhozói olyan jogszabálytervezetet dolgoztak ki és terjesztettek a parlament elé, amely ellentmond a hatályos alkotmány előírásainak.

A taláros testület nem azt mondja, hogy alkotmányellenes egy kisebbségi iskola létrehozása vagy hogy a nemzeti kisebbségeknek nincs joguk anyanyelvi oktatáshoz. Az alkotmánybírák szerint az egyedi esetről rendelkező iskolatörvény többek között azért mond ellent az alaptörvénynek, mert sérti a helyi autonómia elvét – és ez súlyos kritika a többszintű önrendelkezést szorgalmazó RMDSZ számára.

Arról nem beszélve, hogy a szövetség az autonómiastatútumok parlamenti beterjesztését is folyton azzal az indoklással halogatja, hogy a területi önrendelkezés ütközik a jelenlegi román alaptörvény előírásaival. Hát ha ezt tudjuk, akkor ugyan miért kerülte el a figyelmünket, hogy esetleg a vásárhelyi gimnázium újraalapításáról rendelkező jogszabály is alkotmányellenes lehet?

Nincs mit tagadni és ujjal mutogatni: az eddigi próbálkozások kudarcot vallottak iskolaügyben. Ideje elölről kezdeni az egészet, mégpedig helyi szinten.

korábban írtuk

Alkotmánybíróság: ellentmond a helyi autonómia elvének a vásárhelyi katolikus gimnázium újraalapításáról szóló törvény
Alkotmánybíróság: ellentmond a helyi autonómia elvének a vásárhelyi katolikus gimnázium újraalapításáról szóló törvény

Helybenhagyta a bukaresti alkotmánybíróság a román ellenzéki pártok által a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapításáról rendelkező törvény elleni óvást. A talárosok szerint a jogszabály ellentmond a helyi autonómia alkotmányos elvének.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Bukarest ismét „megvásárolta” az amerikai jóindulatot

Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Tényleg jó módszer csökkenteni a deficitet a költségvetés halogatásával?

Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.

Makkay József

Makkay József

Olcsó import, drága termelés: lejtmenetben a mezőgazdaság

Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.

Balogh Levente

Balogh Levente

Az iráni rezsim végnapjai?

Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Irán nincs is olyan messze, és ez mélyen a zsebünkbe vág

Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ukrajnai háború: négy éve tart – de meddig folytatódik?

Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.

Balogh Levente

Balogh Levente

Béketanács: „átállás” vagy a józan ész követése?

Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.

Hirdetés