2010. április 07., 10:052010. április 07., 10:05
A minap arra lettem figyelmes, hogy hatalmas sor kígyózik az egyik bankautomatánál, s érdekes módon, mind nagy, színes rokolyákba öltözöttek teszik ezt. És persze a sor legelején nagy zsúfoltság, zsibongás, sutyorgás. Bele sem gondoltam, hogy mi lehet az oka, de éleslátású barátnőm percek alatt megfejtette a színes sorok okát: roma nemzetiségű kisebbségi testvéreink ilyen napokon veszik fel a szociális segélyt. Pontosabban felvennék, ha tudnák. De nem értenek hozzá. Viszont ahhoz annál jobban, hogy mindig, minden helyzetben feltalálják magukat.
Mert minek álljon tétlenül az automata mellett az őrző-védő cég egyenruhás úriembere, ha segíthet is munkaidejében? Unja? Nem kötelessége? Nem probléma: két lejért biztosan segíteni fog.
És lám, működik! Az egyenruhás elveszi a kártyát, bepötyögi a kis, gyűrött papírfecniről a jelszót, és nullázza a bankszámlát, majd a jótettért cserébe mindenféle feltűnés nélkül, de mondhatnám azt is, hogy véletlenül, a zsebébe csúszik két lej. Ezzel aztán mindenki elégedetten távozik: a rokolyás boldogan, mert elkezdheti a régen áhított vásárlást, az egyenruhás pedig kipótolja a szűkös családi költségvetést, vagy éppen egy görbe este számláját rendezi a csúszópénzből.
Jól van ez így? Mert minek tudni írni, olvasni, netán románul is, legalább a bankjegy-automata kedvéért, ha nem feltétlenül szükséges? És most, miközben morfondírozom a jelenségen, más vonatkozás világossá válik: automatizált, önkiszolgáló, interneten utaló, virtuális szerelmeket bonyolító világunkban vajon nem a személyes kapcsolatok hiányának pótlását látom az egyenruhás és a rokolyás között?
Mert nem izgalmasabb, kellemesebb csacsogva, hogy-vagy-köszönöm-jól közepette intézni ügyes-bajos dolgainkat? Ekkor jöttem rá, hogy nem is biztos, hogy tudatlanság, hanem inkább a személyes kapcsolatok fenntartása az, ami havonta két lejbe kerül. És akkor ők még olcsón megúszták…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok