VEZÉRCIKK – Bennfentesek szerint az RMDSZ nem kifejezetten Biró Rozáliát akarta jelölni a Kelemen Hunor lemondásával megüresedett kormányfő-helyettesi és kulturális miniszteri posztra.
2014. augusztus 04., 21:122014. augusztus 04., 21:12
A tisztséget állítólag a szövetségen belüli erőviszonyok kiegyenlítéséért, kompenzálásképpen adták a Partiumnak, amely nem egyszer érezhette úgy az alakulat kormányzati szerepvállalásai során, hogy a káderpolitika tekintetében alulreprezentált a Székelyföldhöz képest.
A koalíciós megállapodás alapján „kettő az egyben” formában az RMDSZ-nek járó tisztség várományosa eredetileg Cseke Attila képviselő volt, csakhogy a kormányfőtitkárságot és az egészségügyi minisztériumot is megjárt bihari politikus számára ugródeszkát jelentett volna az új pozíció. Mégpedig az alakulaton belül, ahol jövőre tisztújító kongresszust tartanak, amelyen Kelemennek bizonyára nem lenne ínyére egy erős ellenfél.
A rossz nyelvek szerint így esett a választás Biróra, akivel kapcsolatban azonban szinte borítékolható, hogy nem lesz tagja a Ponta-kabinetnek. Băsescunak abban igaza van, hogy a szenátor nem a legmegfelelőbb jelölt a kulturális tárca irányítására. Viszont Biró esetében nem az a baj, hogy nem anyanyelvi szinten beszéli a románt, hiszen az elmúlt években számtalan román nemzetiségű politikusról bebizonyosodott, hogy komoly nyelvhelyességi problémákkal küzd (gondoljunk csak az államfő EP-képviselő lányára, aki a siker szó román megfelelőjének többes számát ejtette ki helytelenül).
A volt nagyváradi alpolgármester egyszerűen nehezen képzelhető el egy művelődési minisztérium élén, még akkor is, ha az történetesen a magyar. Persze tudjuk, hogy ehhez a tisztséghez nem kell irodalmárnak vagy művésznek lenni, az e téren való jártasság azonban egyáltalán nem árt. Csak hát az a baj, hogy a rendszerváltás óta a hazai politikai osztály ahhoz szoktatta a társadalmat, hogy a szakértelem hiánya nem akadály egy tisztség betöltésénél, elég, ha a politikai alapon kinevezett „jó menedzser”.
Ilyen alapon irányíthatta már a pénzügyi, majd az egészségügyi minisztériumot könyvelő. Persze ez utóbbi, amúgy megbecsülésnek örvendő foglalkozás említésével nem tippet akartunk adni a jelöltkeresés lázában égő RMDSZ-nek.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!