Páva Adorján
2018. május 15., 23:232018. május 15., 23:23
Egyes elemzők szerint aggasztó, hogy a románok mintegy felének semmit nem jelent a „nagy egyesülés” centenáriuma, miközben mások ennél is rosszabb eredményre számítottak.
A kultúrafogyasztás 2017-es barométere nevű, a 100 éves évfordulóra összpontosító országos felmérés készítői ugyanakkor egyetértettek abban, hogy a történelmi tudat, a nemzeti önazonosság megkopása miatt nemcsak a hétköznapi emberek hibáztathatók.
A Művelődéskutató és Felnőttoktató Országos Intézet által a tavalyi év végén készített közvélemény-kutatás – amelynek következtetéseit hétfőn ismertették – arra világít rá, hogy a romániaiak többségének egyszerűen semmilyen véleménye nincs a centenáriumról, miközben az elmúlt években a megkérdezettek csupán 6 százaléka vett részt rendszeresen nemzeti ünnepeken.
A felmérést készítő – igencsak élesen fogalmazó – kutatók szerint mindez arról tanúskodik, hogy a románokban kihalófélben van a történelmi narratívára épülő nemzettudat, románságuk pedig egy hovatartozást tanúsító „kitűzővé” csökevényesedett, amely mögött nincs valós identitás, csupán „felmutatható igazolványként” szolgál. Mert „igazi románnak lenni azt jelenti, hogy úgy élj, mint aki szívén viseli országa sorsát”.
A felmérés eredményeit elemző szakértők természetesen erőteljesen kiemelték az állami intézmények felelősségét a polgári nevelésben tapasztalható súlyos hiányosságok miatt, ugyanakkor felrótták a centenáriumra hangoló országos kampányok elmaradását is. Emellett arra szólították fel a döntéshozókat, hogy bármennyire is lehangolóan fest, a társadalom valós képéből kiindulva próbáljanak nemzettudat-felrázó stratégiákat kidolgozni.
Ennek a valós képnek szerves része, hogy – mint a felmérésből kiderül – a romániaiak 65 százaléka elsősorban a településük közösségével azonosul, másodsorban a megyével (51) és csak harmadsorban az ország közösségével (40), míg 6-7 százalékuk vallja magát elsősorban európainak. A kutatók szerint ezek sokatmondó adatok, amelyek a helyi értékek „virágzását” tükrözik.
Ez a tendencia pedig az erdélyi magyarság számára is kedvező fejlemény, hiszen a lokálpatriotizmus, a szülőföldhöz való ragaszkodás az egyik legfontosabb megtartó erőnk. Ebben, úgy látszik, a nagy többség egyetért velünk – azok többsége, akiket családjuk, otthonuk, szülőfalujuk, -városuk sikeresen visszatart az idegenbe szakadástól, az emigrálástól. Mert az biztos, hogy az itthon kínlódókat-boldogulókat nem Románia, a kormány, a parlament, a politikusok, a megaberuházások, a dübörgő országprojektek bírják maradásra.
A vissza a gyökerekhez gondolkodásmód országos térnyerése sajnos manapság nem egyfajta társadalmi érettség megnyilvánulása, hanem ösztönös önvédelmi reakció, de ettől függetlenül meggyőző hivatkozási alapként szolgálhat a decentralizációs és önrendelkezési törekvések számára. Amelyek a már említett valós képnek szintén szerves, egy normális országban megkerülhetetlen részei.
A román közvéleményt alig foglalkoztatják az Erdély és Románia egyesülésével kapcsolatos rendezvények – állapították meg hétfőn A kultúrafogyasztás 2017-es barométere nevű országos felmérés készítői.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balogh Levente
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rostás Szabolcs
Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.
Makkay József
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Balogh Levente
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Rostás Szabolcs
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Balogh Levente
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
Balogh Levente
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!