2010. december 15., 10:242010. december 15., 10:24
A kettős állampolgárságra igényt tartó határon túli magyarok jelentős része ugyanis alapos tájékoztatásra szorul a tekintetben, pontosan milyen iratokkal kell jelentkeznie a diplomáciai kirendeltségeknél vagy az anyaországi hivataloknál. A konzuli hálózaton, Erdélyben a demokrácia-központokon, no meg a sajtón keresztül azonban a kellő időben mindenki választ kaphat felmerülő kérdésére, keményebb dió viszont elhárítani az ellenpropagandát.
Hírlik például, hogy az egyik partiumi nagyváros körzeti RMDSZ-szervezetének a könnyített honosítás tárgyában rendezett lakossági fórumán a szervezők történetesen azzal traktálták a hallgatóságot, hogy miért nem fontos, miért nem éri meg igényelni a kettős állampolgárságot... Ennél is visszásabb Frunda Györgynek a magyar kormány gesztusa elleni minapi kirohanása: szerinte a magyar állam gyakorlatilag szülőföldjük „kiürítésére”, az anyaországba való áttelepedésére buzdítja a határon túliakat. Mármost az RMDSZ szenátorának állítását, aggodalmát semmi nem támasztja alá.
A szövetség 2003-ban létrehozott ugyan egy szakbizottságot, amelynek az volt a feladata, hogy megvizsgálja és mérlegelje, milyen mértékben vezetne a szülőföldről történő elvándorláshoz a magyar állampolgárság kiterjesztése, ám a testület következtetései – ha vannak ilyenek – nem ismeretesek. Sőt szakértők azt vallják, a külhoni magyarok számára rendkívül fontos, ha az anyaország a nemzet részének tekinti őket. Persze Frunda Györgynek a nemzetegyesítés fogalma nem sokat mond, számára csak 2000-ben volt fontos kiállni a kettős állampolgárság mellett, amikor az államfőjelöltségéhez szükséges aláírásgyűjtés során – csatolt áruként, kampánycélokból – aláírásokat gyűjtött annak megszerzéséért is. Holott az erdélyi magyarság egyik markáns törvényhozójaként éppenséggel neki van oroszlánrésze abban, ha a közösség tagjai közül sokan vándorbotot kénytelenek ragadni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok