2010. október 06., 10:162010. október 06., 10:16
A mai technikával persze könnyen előidézhetünk efféle természetfölötti jelenségeket, s ezt a bizottság is rögtön sejtette, ezért merte felbontani az urnát, s előkeríteni a szavazatok közül a kampányolásra előléptetett mobiltelefont.
Az első kérdés, ami felmerült bennem, hogy milyen telefon kellett az legyen, ami befért a láda tetején lévő keskeny résen, és a másik, hogy az elkövetőnek miként pattant ki a fejéből ez az egyedi ötlet. Az elsőre viszonylag könnyen tudok válaszolni: vagy vékony volt a telefon, vagy senki nem vette észre, hogy a szavazó egy fél téglát próbál betuszkolni a résen. A másodikat csak elképzelni tudom: pár mindenre elszállt ifjú – mert idősebbek még nem tudnak „technikában” gondolkodni – leült, és azon kezdett el gondolkodni, hogyan tudná áthágni a kampánycsendet. Különösebben egyik párttal se szimpatizáltak, de jól tudták, hogy Gyurcsány már mindenki szemében szálka, tehát őt kell bevetni elhárítófegyverként. Többféle variáción is gondolkodtak: az első szerint Pistit ültették volna be egy bőröndbe, amit majd ottfelejtenek a szavazófülkében, de ezzel több probléma is akadt: Pisti nem tudta Gyurcsány hangját utánozni, nem jegyezte meg a szöveget, sötétben pedig nem tudott olvasni, különben is a múltkori bombariadónál már elkobozták azt a nagy bőröndöt.
A másik opció szerint a szavazás előtti éjjelen lopóztak volna be a szavazóhelyiségbe, s teleírták volna a fülkék belsejét az őszödi beszéddel, de ezt is hamar elvetették, mert nem elég, hogy veszélyes, még rengeteget is kellett volna írni, ők pedig kilencedikes koruktól azon versenyeznek, ki ír kézzel kevesebbet. Végül összedobták a pénzt, vettek rá egy üveg piát, hogy legyen merszük megverni Pistit, és elkobozni a telefonját. Először úgy gondolták, a szavazófülkében hagyják, de aztán Andris, a falkavezér kitalálta, hogy az urnába rakja, mert azt senki nem bonthatja fel. Megvolt a terv, a kivitelezés, adtak dolgot a bizottságnak, rendőrségnek, sajtónak. Igazán büszkék lehetnek magukra. Adja az ég, hogy továbbra is ilyen lelkes, fantáziadús állampolgárokkal legyen tele a világ, akik nem bízzák a véletlenre a választást.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.