Balogh Levente

2019. március 22., 10:24

Johannis kampányízű pótcselekvése

Ki az, aki nem igennel válaszolna, ha egy népszavazáson azt a kérdést tennék fel: Szeretné-e, ha jövő hónaptól mindent ingyen kaphatna meg, amit csak akar? Esetleg azt: Szeretné-e, ha elsejétől nem önnek kellene havonta jelzáloghitelt törlesztenie, hanem a bank fizetne önnek havi tízezer eurót? Csak hát hiába bocsátanának népszavazásra egy ilyen kérdést – ilyen témákban vajmi keveset jelent, ha az elsöprő többség támogatja a kezdeményezést.

Nos, hasonló lenne a helyzet, ha Klaus Johannis államfő beváltaná félszájjal tett ígéretét, és az európai parlamenti választások napjára népszavazást írna ki a korrupció, illetve az igazságszolgáltatás függetlensége témájában.

Mégis, ki az az épelméjű, egészséges polgári öntudattal rendelkező ember, aki nem igennel válaszolna arra a kérdésre, hogy szeretné-e, ha korrupciómentessé válna a társadalom, a bírák és ügyészek pedig minden külső befolyás nélkül, kizárólag szakmai alapon végezhetnék a feladatukat?
Csakhogy – lévén nem ügydöntő, csupán véleménynyilvánító népszavazás – a helyzet pont ugyanaz lenne a referendum után, mint előtte, hiszen az eredmény senkit nem kötelezne semmire. Arra a felvetésre, hogy egy ilyen népszavazásnak erkölcsi vonzatai is vannak, amelyeknek konkrét döntések meghozatalára kell sarkallniuk a politikai osztályt, még szót vesztegetni is kár.

Az igazságszolgáltatás ügye az utóbbi években szinte fetisizálódott Romániában. Ez természetesen nem kis mértékben tudható be annak, hogy a szociáldemokraták hatalomra kerülésük után, koalíciós partnerük, az ALDE és a koalíciót kívülről támogató RMDSZ segítségével nekiálltak az igazságügyi rendszer működését szabályozó törvények átszabásának. Ami részben indokolt is volt – alkotmánybírósági ítéletek is kötelezték a kormányoldalt erre –, ugyanakkor nem egy alkalommal nehezen lett volna cáfolható, hogy a módosítások célja a korrupt politikusok megmentése a felelősségre vonástól. Vagyis miközben nem egy esetben kiderült, hogy az agyonsztárolt korrupcióellenes ügyészség is követett el visszaéléseket, a kormányoldal éppen hogy megakadályozta a DNA működésének normális mederbe terelését azzal, hogy fűnyíróval, rosszabb esetben pedig nagykalapáccsal esett neki az igazságszolgáltatásnak. Ez tematizálta jóformán az egész közbeszédet, utcai tüntetések zajlottak az ellenzéki pártok és a hozzájuk közel álló egzaltált „civilek” irányításával, néha már úgy tűnt, hogy Románia a 19 millió igazságügyi és korrupcióellenes szakértő országa.

A kormánnyal ellentétes politikai oldalon álló Johannis államfő, aki mandátuma alatt kevés érdemi javaslattal, kezdeményezéssel hívta fel magára a figyelmet, szintén ebben a témában látta meg az újabb elnöki mandátum megszerzésének lehetőségét, és rárepült az ügyre, az igazságügy, a korrupcióellenes küzdelem és nem utolsósorban a demokrácia elkötelezett védelmezőjének pózában tetszelegve. Ennek lehet az újabb mozzanata az igazságszolgáltatásról szóló népszavazás.

Emlékezzünk: volt már egy államfő, aki egy semmilyen kötelező érvénnyel nem bíró, de legalább sok pénzbe kerülő népszavazással próbálta tematizálni a közbeszédet és maga felé fordítani a polgárok szimpátiáját: Traian Băsescu, aki az egykamarás, 300 fős parlament bevezetéséről írt ki referendumot. Amelyen a többség persze megszavazta módosítást, amelyből azóta sem lett semmi. Már azon kívül, hogy jókora kampánymuníciót biztosított Băsescu számára.

Ugyanez a helyzet az esetleges Johannis-féle referendumszínjátékkal is, amely legfeljebb az ő és az ellenzék híveinek mozgósítását szolgálhatja, hiszen a hatályos törvények jelenleg is tiltják a korrupciót és a bírák és ügyészek politikai befolyásolását. Csak be kellene őket tartani – ez viszont véleménynyilvánító népszavazással nem megy. Vagyis az, aki az EP-választás napján fölveszi a népszavazási szavazólapot – már ha tényleg lesz ilyen –, és voksol is, az valójában semmilyen érdemi változáshoz nem járul majd hozzá, bármilyen jogos is a felháborodása a kormányoldallal szemben.

Viszont a kampányeszközévé válik egyrészt a magyarokkal szemben következetesen elutasító Klaus Johannisnak, másrészt a velünk szemben ugyancsak kérlelhetetlenül ellenséges román ellenzéki pártoknak.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
-- Külsős szerző -- 2019. március 21., csütörtök

Muszlim kancellár Németországban? – Az Európai Néppárt jövőjéről

„Az Európai Néppárt elnöksége és a Fidesz egyetért abban, hogy a Fidesz felfüggeszti tagságát az EPP-ben, amíg az értékelő bizottság jelentése elkészül” – ez a kompromisszumos megoldás született az európai ernyőszervezet szerdai brüsszeli tanácskozásán.

Páva Adorján 2019. március 21., csütörtök

Március 15-ei hazugságok

Románia miniszterelnöke jobban tenné, ha Klaus Johannis államfőhöz hasonlóan meg se szólal március 15-én mindaddig, amíg nem igaz, amit mond.

Kiss Judit 2019. március 20., szerda

Madártávlat, rögvalóság

Ha egy ország turistacsalogató kisfilmet akar készíteni magáról, természetes, hogy a szebbik oldalát villantja fel, lévén, hogy a világ minden sarkából vonzani akarja a mozgóképfogyasztó nagyközönséget.

Rostás Szabolcs 2019. március 19., kedd

Politikai előjátékká silányított EP-választás

Bár a bukaresti balliberális koalíció pártjai még nem véglegesítették jelöltlistájukat, a kampány máris teljes üzemmódban dübörög, és nagy vonalakban már kirajzolódnak a pártoknak a májusi európai parlamenti választások alkalmából közvetített üzenete, stratégiája.

Bálint Eszter 2019. március 18., hétfő

Sztrádaszabadságharc

Minden valószínűség szerint csak a 15-ös szám „misztikáját” (március 15-én 15 órakor 15 perces munkabeszüntetés) tartotta szem előtt az a suceavai vállalkozó, aki meghirdette a „Románia autópályákat akar” akciót, és fogalma sem volt az időpont szimbólumértékéről.

Balogh Levente 2019. március 15., péntek

Băsescu és más ünneprontók

Szépen megalapozták a hangulatot nemzeti ünnepünkre a magyar közösség romániai jelenlétét továbbra is rossz szemmel néző román pártok és illetékesek.

Pataky István 2019. március 14., csütörtök

Európai fakírok balról és jobbról

Megvan az a vicc, amikor János bácsi a farkánál fogva forgatja a feje fölött a macskát? Mit csinálsz azzal a szerencsétlen állattal? – kérdi tőle megrökönyödve Józsi. Jót teszek vele. Na, nem most, hanem amikor elengedem – érkezik a válasz.

Kiss Judit 2019. március 13., szerda

Csak a munka menjen

Kísérleti nyúlnak tekint bennünket a tanügyminisztérium – ekképpen bírálta az oktatási rendszert – tegyük hozzá, szerfölött jogosan – az országos diáktanács, amely arra buzdította a próbavizsgázókat, hogy üres lapok beadásával tiltakozzanak a napokban a megmérettetésen.

Balogh Levente 2019. március 12., kedd

Magyar autonomisták, román „csillagászok”

Kiváló képet ad a magyar közösség helyzetéről és a román hatóságoknak a jogos magyar önrendelkezési törekvésekkel szembeni hozzáállásáról mindaz, ami a hétvégén a székely szabadság napja, illetve az autonómiát célzó jogi küzdelem kapcsán történt.

Pataky István 2019. március 11., hétfő

Magyargyűlölők valósága

Itt van ez a Realitatea (Valóság) nevű bukaresti hírtelevízió. Egykor igazi mérce volt a műfajában. Messze előzte a hasonló tematikájú magyarországi csatornákat szakmaiságban, objektivitásban. 

Vélemény
-- Külsős szerző --: Muszlim kancellár Németországban? – Az Európai Néppárt jövőjéről

„Az Európai Néppárt elnöksége és a Fidesz egyetért abban, hogy a Fidesz felfüggeszti tagságát ...

Páva Adorján: Március 15-ei hazugságok

Románia miniszterelnöke jobban tenné, ha Klaus Johannis államfőhöz hasonlóan meg se szólal március ...

Kiss Judit: Madártávlat, rögvalóság

Ha egy ország turistacsalogató kisfilmet akar készíteni magáról, természetes, hogy a szebbik oldalát ...

Legnézettebb
Hallgassa online rádióinkat