Balogh Levente

2019. február 22., 10:48

Jelképérték

„Ha történetesen akkorra jelentenék be az elkövető kézre kerítését, amikor ez az írás megjelenik, már akkor is késő lenne” – írtuk pontosan három héttel ezelőtt ugyanezeken a hasábokon, amikor a Bihar megyei rendőr-főkapitányság már több mint egy hónapja hiába nyomozott azután a lány után, aki még a tavalyi év végén megpróbálta meggyújtani az RMDSZ egyik, Nagyvárad belvárosában található irodájának bejárata fölé kitűzött magyar zászlót.

Nos, mint a héten kiderült, a hatóságoknak további két hétre volt szükségük, hogy beazonosítsák az egyébként nagyváradi illetőségű lányt, annak ellenére, hogy tettéről még videó is készült. Vagyis ha már három hete is késő volt a kézre kerítése, akkor most pláne az – főleg annak fényében, hogy Marosvásárhelyen bezzeg napok alatt azonosították azt az elkövetőt, aki a románok által nemzeti hősnek tartott történelmi alakokat gyalázó feliratokat mázolt egy épület falára. De ne legyünk ennyire negatívak: örülhetünk, hogy a rendőrség végül tényleg végezte a dolgát, és sikerült azonosítani az elkövetőt. A kérdés már csak az, mi lesz a sorsa, milyen büntetést találnak számára megfelelőnek a román hatóságok egy magyar nemzeti jelkép meggyalázásáért. Ez már csak azért is égető dilemma, mert a megyeszékhelyen – ahol azért az ilyen jellegű incidensek nem voltak jellemzőek – valakik lefestették a város névtábláján a magyar feliratot. A közvetlen összefüggés persze nem bizonyítható, de azért egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a tettes attól kapott vérszemet, hogy úgy tűnt: az ilyen jellegű tettek megúszhatók. (Az már másik kérdés, hogy az RMDSZ szánalmas kampányakcióvá silányította az incidenst, amikor a történteket azzal kommunikálta, hogy a feliratot megtisztító politikusairól küldött szét képeket).

Az RMDSZ most tízezer lejes kártérítést követel a zászlót felgyújtani akaró lánytól, amit az elkövetőnek egy „tolerancia-tanfolyamon” kellene levezekelnie. Hadd éljünk a gyanúperrel, hogy ez azért sem őt, sem más elvetemült magyargyűlölőt nem rettentene el különösebben további hasonló tettektől. Arról nem is beszélve, hogy a hatóságok egyszerű rongálásként kezelik az esetet, holott egyértelmű, hogy etnikai gyűlölködésről, egy etnikum elleni támadásról van szó. Ezért legalább akkora – 42 ezer lejes – kártérítést kellene legombolni róla, amekkorát az eljárásba – amúgy szintén nem függetlenül a politikaitőke-szerzés lehetőségének felismerésétől – belépő EMNP kér.

Az ügy a büntetésen kívül még egy problémát fölvet: az országban élő őshonos, nem román nemzeti közösségek jelképeinek használatát. Jelenleg a román törvények enyhén szólva is korlátozóan állnak hozzá a jelképhasználathoz, a magyar zászlót következetesen egy idegen állam zászlajának tekintik, hiába vallja a magáénak az ország több mint 1,2 millió polgára. Persze a cél éppen az, hogy a száz évvel ezelőtti sajnálatos események nyomán a román állam fennhatósága alá került területeken élő nem román közösségek létét minél inkább eltagadják, ennek eszköze az is, hogy törvényes úton korlátozzák vagy egyenesen tiltják a magyar vagy a székely zászló használatát.

A magyar–román viszony, a romániai magyar közösség helyzete rendezésének az is lényeges eleme lenne, hogy azok, akik nem részei a román nemzetnek, így – néhány, vegyes, esetleg bizonytalan identitású egyénen kívül – nem is érzik magukénak a román nemzeti jelképeket, de nem román nemzetiségűként a román állam adófizetői, és egy őshonos közösség tagjaként továbbra is szülőföldjükön kívánnak maradni, szabadon használhassák jelképeiket. Amíg azonban a román állam képviselői erőből lépnek fel az ilyen helyzetekben, addig esély sincs a viszony rendezésére. A nagyváradi incidens nyomán most a Bihar megyei prefektus az összes olyan intézményt – szállodákat, külföldi tulajdonú gyárakat – elkezdte vegzálni, ahol a román mellett más nemzeti zászlókat is kihelyeztek.

Márpedig amíg a román állam ilyen primitív módon viszonyul az ügyhöz, és jóformán kriminalizálja a kisebbségi nemzeti jelképek használatát, addig igazából csupán bátorítja a magyargyűlölő román polgárokat arra, hogy tettleg is fellépjenek a magyar vagy a székely zászlók ellen. És ezen nemigen változtat semmilyen érzékenyítő tolerancia-tanfolyam.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Balogh Levente 2019. május 13., hétfő

Megússzák Iliescuék?

Egyelőre úgy tűnik, illúziónak bizonyult, hogy esély nyílhat mindazon egykori politikai és egyéb vezetők felelősségre vonására, akiknek azt „köszönhetjük”, hogy Románia közel harminc évvel ezelőtt képtelen volt végérvényesen lerázni magáról a posztkommunista elitet.

Balogh Levente 2019. május 10., péntek

Történelmi mosolydiplomácia

Történelmi jelentőségű eseményként harangozták be a csütörtöki nagyszebeni informális európai uniós csúcsot, amelyen az EU jövőjéről határoznak a résztvevő állam- és kormányfők.

Makkay József 2019. május 09., csütörtök

Orbán Viktor Erdélyben

Orbán Viktor magyar miniszterelnök erdélyi látogatása éppen olyan természetes dolog kéne hogy legyen, mintha valaki felkerekedik, és meglátogatja a szomszédos országban élő ismerőseit vagy rokonait. De ezt sokan mégsem így gondolják.

Balogh Levente 2019. május 07., kedd

Verespataki aranylázálom

Több mint másfél évtizede tart a verespataki aranybányanyitást övező konfliktus, amelynek kimenetele még mindig teljesen bizonytalan, ugyanakkor a jelenség ismét csak rávilágít a román kormányok és illetékes hatóságok tehetetlenségére és jövőkép-nélküliségére.

Kiss Judit 2019. május 06., hétfő

Egy ötlet mint öngól

Senki nem vitathatja, hogy a romániai magyar diákoknak joguk lenne ahhoz, hogy épp annyi eséllyel induljanak a nagybetűs Életbe, és úgy érvényesüljenek a hazai társadalomban, mint többségi társaik.

Balogh Levente 2019. május 03., péntek

Gyümölcsöző magyargyűlölet

Nagy meglepetést nem jelent, ugyanakkor nagyon élethű képet fest a romániai valóságról a legfrissebb közvélemény-kutatás, amely a pártok népszerűségét vizsgálta.

Makkay József 2019. május 02., csütörtök

A minden határt túllépő temetőgyalázás

Már szinte meg sem lepődik az ember, amikor a magyarellenes megnyilvánulások hosszú sorában ezúttal magyar temetőgyalázást követ el a román hatalom a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata révén.

Balogh Levente 2019. április 26., péntek

Románia, káoszország

A román belpolitikai életben ma már egyetlen, biztosnak nevezhető elem van: a mindent egyre jobban eluraló káosz.

Pataky István 2019. április 24., szerda

Biztos-e Johannis győzelme?

Laza cicázásnak számít a politikai küzdelem szereplői számára az európai parlamenti választásokat megelőző kampány a Cotroceni-palotáért folytatott meccshez képest, pedig egyelőre csak egyetlen olyan jelöltet ismerünk, aki nyilvánosan bejelentette indulási szándékát az államfői pozícióért.

Balogh Levente 2019. április 19., péntek

A Notre-Dame és a feltámadás

Azt mondják, rendszerint mindenki emlékszik arra, éppen hol volt, és mivel foglalkozott, amikor valamilyen világrengető jelentőségű esemény – például a Kennedy-gyilkosság vagy a 9/11-es terrortámadás – történt.

Vélemény
Balogh Levente: Megússzák Iliescuék?

Egyelőre úgy tűnik, illúziónak bizonyult, hogy esély nyílhat mindazon egykori politikai és egyéb ...

Balogh Levente: Történelmi mosolydiplomácia

Történelmi jelentőségű eseményként harangozták be a csütörtöki nagyszebeni informális ...

Makkay József: Orbán Viktor Erdélyben

Orbán Viktor magyar miniszterelnök erdélyi látogatása éppen olyan természetes dolog kéne hogy ...