Balogh Levente

2019. február 22., 10:48

Jelképérték

„Ha történetesen akkorra jelentenék be az elkövető kézre kerítését, amikor ez az írás megjelenik, már akkor is késő lenne” – írtuk pontosan három héttel ezelőtt ugyanezeken a hasábokon, amikor a Bihar megyei rendőr-főkapitányság már több mint egy hónapja hiába nyomozott azután a lány után, aki még a tavalyi év végén megpróbálta meggyújtani az RMDSZ egyik, Nagyvárad belvárosában található irodájának bejárata fölé kitűzött magyar zászlót.

Nos, mint a héten kiderült, a hatóságoknak további két hétre volt szükségük, hogy beazonosítsák az egyébként nagyváradi illetőségű lányt, annak ellenére, hogy tettéről még videó is készült. Vagyis ha már három hete is késő volt a kézre kerítése, akkor most pláne az – főleg annak fényében, hogy Marosvásárhelyen bezzeg napok alatt azonosították azt az elkövetőt, aki a románok által nemzeti hősnek tartott történelmi alakokat gyalázó feliratokat mázolt egy épület falára. De ne legyünk ennyire negatívak: örülhetünk, hogy a rendőrség végül tényleg végezte a dolgát, és sikerült azonosítani az elkövetőt. A kérdés már csak az, mi lesz a sorsa, milyen büntetést találnak számára megfelelőnek a román hatóságok egy magyar nemzeti jelkép meggyalázásáért. Ez már csak azért is égető dilemma, mert a megyeszékhelyen – ahol azért az ilyen jellegű incidensek nem voltak jellemzőek – valakik lefestették a város névtábláján a magyar feliratot. A közvetlen összefüggés persze nem bizonyítható, de azért egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a tettes attól kapott vérszemet, hogy úgy tűnt: az ilyen jellegű tettek megúszhatók. (Az már másik kérdés, hogy az RMDSZ szánalmas kampányakcióvá silányította az incidenst, amikor a történteket azzal kommunikálta, hogy a feliratot megtisztító politikusairól küldött szét képeket).

Az RMDSZ most tízezer lejes kártérítést követel a zászlót felgyújtani akaró lánytól, amit az elkövetőnek egy „tolerancia-tanfolyamon” kellene levezekelnie. Hadd éljünk a gyanúperrel, hogy ez azért sem őt, sem más elvetemült magyargyűlölőt nem rettentene el különösebben további hasonló tettektől. Arról nem is beszélve, hogy a hatóságok egyszerű rongálásként kezelik az esetet, holott egyértelmű, hogy etnikai gyűlölködésről, egy etnikum elleni támadásról van szó. Ezért legalább akkora – 42 ezer lejes – kártérítést kellene legombolni róla, amekkorát az eljárásba – amúgy szintén nem függetlenül a politikaitőke-szerzés lehetőségének felismerésétől – belépő EMNP kér.

Az ügy a büntetésen kívül még egy problémát fölvet: az országban élő őshonos, nem román nemzeti közösségek jelképeinek használatát. Jelenleg a román törvények enyhén szólva is korlátozóan állnak hozzá a jelképhasználathoz, a magyar zászlót következetesen egy idegen állam zászlajának tekintik, hiába vallja a magáénak az ország több mint 1,2 millió polgára. Persze a cél éppen az, hogy a száz évvel ezelőtti sajnálatos események nyomán a román állam fennhatósága alá került területeken élő nem román közösségek létét minél inkább eltagadják, ennek eszköze az is, hogy törvényes úton korlátozzák vagy egyenesen tiltják a magyar vagy a székely zászló használatát.

A magyar–román viszony, a romániai magyar közösség helyzete rendezésének az is lényeges eleme lenne, hogy azok, akik nem részei a román nemzetnek, így – néhány, vegyes, esetleg bizonytalan identitású egyénen kívül – nem is érzik magukénak a román nemzeti jelképeket, de nem román nemzetiségűként a román állam adófizetői, és egy őshonos közösség tagjaként továbbra is szülőföldjükön kívánnak maradni, szabadon használhassák jelképeiket. Amíg azonban a román állam képviselői erőből lépnek fel az ilyen helyzetekben, addig esély sincs a viszony rendezésére. A nagyváradi incidens nyomán most a Bihar megyei prefektus az összes olyan intézményt – szállodákat, külföldi tulajdonú gyárakat – elkezdte vegzálni, ahol a román mellett más nemzeti zászlókat is kihelyeztek.

Márpedig amíg a román állam ilyen primitív módon viszonyul az ügyhöz, és jóformán kriminalizálja a kisebbségi nemzeti jelképek használatát, addig igazából csupán bátorítja a magyargyűlölő román polgárokat arra, hogy tettleg is fellépjenek a magyar vagy a székely zászlók ellen. És ezen nemigen változtat semmilyen érzékenyítő tolerancia-tanfolyam.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Páva Adorján 2019. március 07., csütörtök

Rareș Vasilicáék udvarhelyi építkezése

Különleges látogatók érkeztek a minap Székelyudvarhelyre: tizenhat craiovai középiskolást látott vendégül a Tamási Áron Gimnázium. A találkozót a Hargita és a Dolj megyei tanfelügyelőség „hozta össze”, hogy a diákok testközelből ismerhessék meg egymás kultúráját.

Kiss Judit 2019. március 06., szerda

Mi normális, mi nem az

Biztosan sokan hallották már a magyar abszurd humor egyik legjelesebb képviselőjeként ismert Laár András „alteregójának”, Besenyő Pista bácsinak a „Mi hülyeség, mi nem az” című, emberi mivoltunk fonákságait görbe tükörben láttató eszmefuttatását.

Makkay József 2019. március 05., kedd

Pofonterápia-mentes EP-választást

Az európai parlamenti választások romániai esélyeit taglaló egyik Facebook-csoportban egy liberális világnézetű magyar értelmiségi teljes mellszélességgel az USR + PLUS listáját ajánlja bizonyosságként arra, hogy ennél jobb társaságot senki nem kínál.

Bálint Eszter 2019. március 04., hétfő

És a végén senki sem felel

Az év végéig elkészül 180 kilométer autópálya – mondta fel a leckét Răzvan Cuc újonnan kinevezett közlekedésügyi miniszter. Hisszük, ha látjuk – válaszolhatnánk, de valljuk be, az eddigi tapasztalataink alapján nemigen tudjuk elhinni.

Balogh Levente 2019. március 01., péntek

A Fogarasföldtől a Székelyföldig

Harminchárom Brassó, illetve Szeben megyei település a napokban bejelentette, hogy létre kívánják hozni a Fogarasföld mikrorégiót.

Pataky István 2019. február 28., csütörtök

Sóhivatalok Európája

Politikai szimpátia alapján lehet örülni, illetve keseregni azon, hogy Laura Codruța Kövesit, a DNA korábbi vezetőjét tartja a legalkalmasabbnak az európai főügyészi tisztségre az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága.

Kiss Judit 2019. február 27., szerda

Számszerűség, bizalmatlanság

Nem kevesen ódzkodnak attól a romániai lakosok közül, hogy rendszeresen járjanak orvoshoz, fogorvoshoz. Erről most újfent „van papírunk”.

Balogh Levente 2019. február 26., kedd

Szimbolikus politizálás

Abban nincs sok meglepő, ha olyan szervezetek állnak elő újabb és újabb magyarellenes megnyilvánulásokkal, amelyek illetékeseit éppen azért ejtőernyőzték Erdélybe, hogy folyamatosan mérgezzék a magyar–román viszonyt. 

Rostás Szabolcs 2019. február 25., hétfő

Jövőkép, erődemonstráció

Ahhoz képest, hogy jövőképformáló iránymutatások felsorakoztatásának szánták, az RMDSZ Kolozsvárt rendezett kongresszusán sokszor olyan érzése támadt a külső szemlélőnek, mint amikor egykori katonatársak közös élménybeszámolóját hallja.

Pataky István 2019. február 21., csütörtök

Eurovíziós botrányverseny

Giccses politikai bulvár – talán így lehet a legtalálóbban jellemezni az elegáns nevű, de mára már csak a botrányai miatt híres rendezvényt, az eurovíziós dalversenyt.

Vélemény
Páva Adorján: Rareș Vasilicáék udvarhelyi építkezése

Különleges látogatók érkeztek a minap Székelyudvarhelyre: tizenhat craiovai középiskolást látott ...

Kiss Judit: Mi normális, mi nem az

Biztosan sokan hallották már a magyar abszurd humor egyik legjelesebb képviselőjeként ismert Laár András ...

Makkay József: Pofonterápia-mentes EP-választást

Az európai parlamenti választások romániai esélyeit taglaló egyik Facebook-csoportban egy liberális ...

Legnézettebb
Hallgassa online rádióinkat