2013. január 14., 20:322013. január 14., 20:32
Egyes jelekből ugyanis arra lehet következtetni, hogy már nemcsak a nemzetállam testében idegen és utólag betolakodott elemként éktelenkedő magyarok nem vélekednek a hősi múlt jelentős momentumairól megfelelőképpen, de már maguk a román állami hatóságok is egyre távolabb kerülnek az egészséges és egyedül üdvözítő patrióta szemlélettől. A várható borzalmak előszeleként értékelhető a pár napja Nagykárolyban megesett szégyen is. A kolozsvári román akadémiai könyvtár igazgatója ugyanis hiába volt résen, és tett feljelentést amiatt, hogy a város közepén található Vida Géza-emlékműre – mely köztudottan annak a barázdának állít emléket, melyet utolsóként sikerült felszabadítani a magyar sanyargattatás alól – is került gyalázatos módon néhány égő a karácsonyi díszkivilágítás során. Az illetékesek a fülük botját sem voltak hajlandók megmozgatni.
A szerelőcéget megbírságolták ugyan amiatt, mert a lampionok kihelyezése erejéig engedély nélkül babrált hozzá a műemlékek listáján szereplő kompozícióhoz, a főbenjáró bűnt, miszerint megszentségtelenítette a nemzeti emlékezet ezen remekét, nemhogy megtorolni nem voltak hajlandók, de még csak el sem ismerték. Baj van tehát, így lépni kell. Különben még az is témává léphet elő, hogy Drakula vajda nem egy igazságos uralkodó volt, akinek idejében nem volt lopás, és nyugodtan kinn lehetett hagyni az aranykupát a köztéri kútnál, mert az nem tűnt el, hanem egy szadista elmeháborodott. Sőt még az is forszírozásra kerülhet, hogy az említett nem Erdély, hanem Havasalföld uralkodója volt, karóba húzási mániája pedig kapcsolatban állhatott a gyerekkorában a szultán udvarában elszenvedett molesztálásokkal. A karóba húzást pedig jó lenne mielőbb kötelező módon alkalmazandó rituális megtorlási módként bevezetni azokkal szemben, akik a kánont megsértik bármiféle történelmi témájú különvéleménnyel vagy például olyan aljas, ám Erdélyben közkedvelt vicc mesélésével, miszerint a románok azért topognak olyan szaporán a hórában, mert még ki sem hűlt a Föld, ők már itt voltak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok