2010. október 05., 10:282010. október 05., 10:28
A problémafelvetés egyáltalán nem mellékes. Az országos szintű kiábrándultság ugyanis nemcsak a hatalom oldalán érezhető; a magyar ellenzék táborában is renyhül a lelkesedés. A szövetséggel szemben szervezkedők próbálkozásai közül talán a 2004-es önkormányzati választás előtti, a Magyar Polgári Szövetség által szervezett aláírásgyűjtés, majd a 2007-es európai parlamenti választások előtti, Tőkés László független jelöltségét biztosító aláírásgyűjtés rendelkezett azzal a felhajtóerővel, amely a mögöttük álló politikai célokon is lendített.
A Magyar Polgári Párt 2008-as bejegyzését megelőző aláírásgyűjtés már korántsem volt olyan dicsőséges menetelés. Pártbejegyzés esetén a törvényi követelmények is szigorúbbak. Úgy kell összegyűjteni a 25 ezer aláírást, hogy két Erdélyen kívüli megyében és Bukarestben is legkevesebb hétszáz legyen. Ez pedig román segédlet nélkül nehezen megy. A Tőkés–Orbán–Băsescu kapcsolati szálakon keresztül akár román segítség is jöhetne, hiszen Szász Jenőék regáti terepmunkáját is a Demokrata-Liberális Párt aktivistái végezték el annak idején. De lehet-e most is hasonló segítségre számítani, amikor Emil Boc pártját csendes koalíciós társként éppen az RMDSZ tartja kormányon?
Markóék ugyanis már eddig is megmutatták: csak akkor puhányok, ha a magyar egyetemért, az autonómiáért kell fellépni. Ha a hatalmuk bebiztosítása, megőrzése a tét, könyörtelenül latba vetik a zsarolópotenciált. A Tőkés-pártnak talán az adhat reménységet, hogy a volt püspöknek – amint a 2007-es EP-választáson megmutatkozott – regáti román támogatói is vannak. Az aláírásgyűjtőknek tehát őket kell valahogy megtalálniuk a Kárpátokon túli megyékben. Erdélyben pedig azokat a magyarokat, akik újabban – esetleg a gazdasági megszorító intézkedések nyomán – ábrándultak ki a szövetségből. A régebben kiábrándultak aláírásai ugyanis Szász Jenő pártjának a bejegyzését biztosították, és egy személy két pártnak nem lehet tagja. A Magyar Polgári Párt egykori támogatói csak akkor írhatnának alá Tőkés László pártjának is, ha előbb írásban kérik nevük törlését az MPP taglajstromáról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok