2010. december 24., 10:262010. december 24., 10:26
Már a regény címe is tükrözi ezt a tematikát. A tüske fallikus szimbólum, a vár pedig egy védett, ugyanakkor bevehető, beveendő helyet jelöl. A vár akár lehetne a női vagina is, de mivel ez egy fiúkról-férfiakról szóló mű, ezért egyértelműen az ánuszról van itt szó. Ráadásul a női szereplők akadályozzák, a férfi karakterek viszont segítik azt a folyamatot, hogy a tizenhárom éves fiú „a vén buzeráns” Matula kezére jusson. Ennek nyomán nézzük meg, milyen más gyerekkori olvasmányok okozhatnak maradandó torzulásokat az ártatlan gyermeki lelkületben.
Itt van mindjárt A Pál utcai fiúk, amely egyértelműen ugyanolyan buzeranciára buzdító mű, mint a Tüskevár, sőt. Hiszen már az a tény is mindent elmond róla, hogy a fiúk egymás golyóival játszanak. De még az olyan, látszólag ártatlan művek is káros szenvedélyeket ébresztenek az ifjakban, mint Kittenberger Kálmán vadászkalandjai. E kötetek csak az avatatlan szemlélő számára tűnnek izgalmas történeteknek – valójában a zoofília csíráját hivatottak elhinteni az ifjoncok között. Hiszen gondoljunk csak bele: itt van ez az arc, aki ahelyett, hogy kényelmesen elüldögélne a budapesti kávéházakban, folyton Afrikában lébecol, egy rakás egzotikus állat között. Az, hogy legyilkolássza őket, ne tévesszen meg senkit: ezzel valójában csak a bűnös késztetést kívánja elfojtani magában, de bennünket nem vezet félre.
Hiszen a vadászpuska már önmagában is fallikus szimbólum, a férfiasság meghosszabbítása. Az Egri csillagok pedig egyenesen idegengyűlöletre nevel: hiszen a magyarok ahelyett, hogy vendégszerető, politikailag korrekt európai polgárokhoz méltóan átengednék az egri várat a törököknek, hogy ott döner-dürüm kebabsütőt nyissanak, rendkívüli, zsigeri intoleranciáról tanúbizonyságot téve lemészárolják őket. Ha jobban belegondolok, nincs is olyan gyermekkönyv, amely a kedves felszín alatt ne valami beteg elme devianciáiról szólna. Még szerencse, hogy vannak képzett, értelmes, éles szemű irodalompszichológusok, akik megmentik az ártatlan lelkeket e perverz fertőtől.
Betelt a pohár a Bukarestbe sereglett állattartók körében, akik úgy érzik, zsákutcába jutott az ágazat. A tragikus helyzeten semmit nem változtat, hogy a tüntető gazdákhoz csapódott néhány tucat huligán összetűzésbe került a rendfenntartókkal.
Ahogy eljött az ősz, két, Ukrajnát érintő fontos témában is új fejlemények történtek: ha döcögősen is, de úgy tűnik, elindult a kisebbségek jogainak helyreállítása, közben pedig újraindult az amerikai békeközvetítés Moszkva és Kijev között.
Mit láthat a szeptember 7-én a tizenkettedik osztályt megkezdő, azaz a felnőttkor, a romániai felnőtt társadalom kapujában álló fiatal, ha kicsit visszatekint országa élére?
Hazatér a diaszpórában élők egy része. Nem tömeges jelenségről van szó, de a fogadásukat segítő „kupaktanácsok” megalakulása jelzi, hogy az önkormányzatok és állami hivatalok már számolnak ezzel. Kérdés, hogy a hazatértek közül hányan maradnak itthon.
Ha másban nem is, egy dologban biztosan jól teljesítenek a romániai pártok: a politikai káosz és instabilitás fenntartásában verhetetlennek bizonyulnak.
Futballszurkolóként nem tartom ördögtől való pazarlásnak, ha önkormányzatok százezreket, akár milliókat költenek nagy múltú helyi focicsapatokra. Azonban ez így nem mehet tovább.
Ötszáz évvel a magyar történelem egyik legsúlyosabb tragédiája után országszerte megemlékezésekkel és katonai tiszteletadással hajtottak fejet a mohácsi csata áldozatai előtt.
Amikor történelmünk egyik legtragikusabb eseményére, a mohácsi vész fél évezredes évfordulójára emlékezünk, hiszen emlékezni mindenkoron szent kötelesség, szükséges áttekinteni az előzményeket.
Továbbra is tapasztalható, hogy a választások óta szakadék húzódik az erdélyi és a magyarországi társadalom jelentős része között, ám az árok betemetése nem reménytelen – abban ugyanakkor jelentős szerep hárul az új magyar kormányra.
Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.