2012. november 06., 09:372012. november 06., 09:37
Én megértem, hogy mindenkinek olvasókra van szüksége. Én megértem azt is, hogy az internetes portálokon annál több reklámfelületet lehet eladni, minél többen kattintanak az oldalra. S ha nincs reklám, nincs semmi. Ilyen a világ, kár ez ellen háborogni. De véres tragédiát és áldozatokat vizionálni olyannyira etikátlan, hogy azt sem csodálnám, ha a közelmúltban a környéken történt valódi tragédiák valódi áldozatainak valódi hozzátartozói felháborodott levelekkel árasztanák el a portált.
A világ ugyanis – meglepetés! – magától is épp elég szörnyű néha. Nagyváradon és környékén gyakorlatilag minden héten történnek valódi, halálos áldozatokkal járó közúti balesetek. Emberek halnak meg, fiatalok, öregek, valakinek a gyerekei, valakinek a szülei. A sajtónak kötelessége tájékoztatni ezekről, hiszen elhallgatni nem lehet, és nem is szabad, de a valóságot a valósnál is feketébbre festeni szükségtelen. Pont elég fekete az magától is.
Néha sajtótájékoztatók előtti csendes percekben kollégákkal arról beszélgetünk, mit szeretne olvasni az olvasó. Mert a számok sokszor önmagukért beszélnek: egy véres, sokkoló képeket ígérő vagy éppen meztelen nőkkel figyelmet felhívó cikk bizony annyi kattintást hoz egy oldalnak, amiről egy tanácsülési beszámoló vagy kormányhatározatról való tájékoztatás soha nem is álmodhat.
Mégsem hiszem, hogy az olvasó ezt akarja látni, olvasni. Számos bizonyítékát láttam már, hogy egy pozitív hangvételű, esetleg – ilyen is van! – pozitív, örömteli eseményről szóló tudósításom vagy véleményanyagom sokkal nagyobb visszhangot vált ki, mint egy véres rémhír. Pozitív visszhangot! Meggyőződésem, hogy az olvasónak az ellen sincs semmi kifogása, hogy valami kellemeset is olvasson, mert – az újságíróval együtt – szeretné elkerülni, hogy belefásuljon a sokkokba és szenzációkba, vagy beleszürküljön a semmitmondó öltönyös ürességbe. Nem kell mindig ijesztgetni.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.