VEZÉRCIKK – Új év, új felhívás az új magyar egységre – el lehetne intézni így is Tőkés László néhány nappal ezelőtti „szózatát”.
2015. január 14., 20:192015. január 14., 20:19
Csakhogy a rohamosan morzsálódó időben, a seregek hasonló léptékű fogyása közepette minden hasonló kezdeményezést érdemes megbecsülni, hiszen észrevétlenül is közelebb vihetnek a romániai magyar egység újrateremtéséhez.
Kétségtelen: 2015-ben a politikai-közéleti naptár semmilyen kényszerítő erővel nem látszik kecsegtetni, ezért aztán nem is érdemes földrengésre várni. Talán jó is így, a sematikus módszerek helyett más megközelítések kerülhetnek az előtérbe. Mivel idén elméleti esélye sincs az RMDSZ parlamentből való kizuhanásának, a sokak által várt kéregmozgásokat is egészen más tényezők generálhatják.
Például a tulipános tisztújító kongresszus, amelynek asztalára legalább két, emésztésre váró gombóc kerül. Merthogy sem a székelyföldiek önálló területi szervezete megteremtésének ideája nem élvezi a többség támogatását, sem pedig a Marosvásárhely-krízis megoldása. S bár mindkét kérdés éget, a tűzoltás nem ígérkezik jó megoldásnak. Az alapszabály-módosítást is feltételező átszabások jelentős mértékben korszerűsíthetik az RMDSZ-t, ám ha megrekednek az állagmegóvó közbeavatkozások szintjén, az könnyen a szövetség fragmentálódásához vezethet.
Nagyot csalódhat viszont, aki ettől remél kényszerítő erőt. Az esetleg kitörő belháborúban ugyanis aligha kockáztatja majd meg bárki is a külső partnerkeresést, hiszen az a bizonytalansági tényezőkön túl plusz támadási felületeket is felkínál ellenfeleinek. De a néppárt is a hamleti kérdésre hajazó problémákkal küszködik, s amíg nem tisztázza közeljövőjét, könnyen megkapja a tárgyalási szalonképtelenség bélyegét.
A magyar–magyar összeborulás igénye közelít az egyöntetűség felé. Úgy tűnik azonban, hogy az igényeken túli állapottól még hosszú az út az ésszerű kompromisszumok meghozásáig. Talán nem beláthatatlanul hosszú, de annyira mindenképpen, hogy ne tekintsük szükségtelennek a közös lelkiismeret újabb és újabb ébresztési kísérleteit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!