2011. február 21., 10:532011. február 21., 10:53
Kire kell szavazni, hogy megjöjjön végre a tavasz, vagy legalább megígérjék, pozitív változás lesz az időjárásban? A hóvirág már kidugta a fejét, de nem sok esélye van a tündöklésre, mert a kutyánk mindennap megöntözi.
Esküdni mernék, minden összeesküdött a tavasz ellen. Nem elég, hogy gazdasági válsággal küzdünk, de a tél is ittragadt a nyakunkon. Nem érdekel, milyen napot ír a kalendárium, süssön már a nap, melegedjék a tetőn a napelemes víztartály, és mehessek horgászni. Az utcán nyakig ér a sár, amely reggel olyan, mint a békebeli marmeládé, este pedig dzsemmé változik, aztán minden kezdődik elölről.
Azt azért csak nem akarják elhitetni velünk, annyira szárba szökkent idén a válság, hogy a tavasz is elmarad. Annyi tartozást halmozott fel az ország, hogy nem jár neki a tavasz. Tél után egyből tikkasztó nyár következik, azt pedig árvízzel sújtó ősz követi. Nincsen mit tenni, továbbra is fázni kell, és magunkra húzni a macskát meg minden egyéb szőrös ruhaneműnket. Aki nem tudott eléggé vastag zsírpárnát növeszteni tavaly nyáron, kénytelen lesz még jó ideig a saját csontjai vacogását hallgatni. Szellőcske is fújdogál mifelénk, olyan, amely leszedi a garázskapu szárnyát, és jó mélyen belenéz a nadrágunkba. A pincénkben a talajvíz tartósan kemény, a halaim pedig mélyben alusznak benne. Esélyük sincsen meglesni az árnyékukat, ugyanis már jó ideje sarkvidéki körülmények között kénytelenek vegetálni. Nemcsak én várom a tavaszt, az öreg kutyám minden éjjel a melegebb éghajlatért sír keserves, magas c közeli hangon. Azt is folyamatosan az ablakom alatt kell művelnie, mert hallgatóság nélkül nem érzi jól magát. Lassan már elviselhetetlen, de az ebeutanázia nem az én asztalom, és az időjárás-jelentőknél sincsen protekcióm, így hamarosan együtt sírhatjuk el a tavasznótát. Még nem ismerem a szövegét, de legalább olyan hangosan tudok ordítani, mint a Bodri, ha érzem, hogy a hideg a tojásaimat szorongatja.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.