Páva Adorján
2018. április 25., 23:102018. április 25., 23:10
Számtalan elemzés, kommentár született már arról, mekkora segítséget nyújtanak a külföldön
dolgozók itthon maradó rokonaiknak, illetve a román gazdaságnak. A vendégmunkások „jótéteményét” dicsérők azonban rendszerint megfeledkeznek arról, hogy az emigrált munkaerő által hagyott űr mindent összevetve mekkora veszteséget okoz az országnak.
A Világbank jelentése szerint csaknem ötmilliárd dollárt küldtek haza tavaly a külföldön dolgozó román állampolgárok, ami több mint 40 százalékos növekedést jelent az előző évben kimutatott összeghez képest. Pedig az elmúlt időszakban több olyan markáns véleményt is lehetett hallani, miszerint visszaesés várható e téren, ugyanis a kenyerüket a határon túl keresők immár annyira „megerősödtek”, hogy helyben is megengedhetik maguknak a házépítést, cégalapítást, és emiatt kevesebb pénzt utalnak haza. A tavalyi tendencia azonban nem ezt igazolja: a korábbinál jóval többet, óriási összeget pumpáltak a román gazdaságba.
A bruttó hazai termék mintegy 2 százalékát kitevő „utalásoknak” természetesen szökdécselve tapsol a kormány, amely a minap szánalmas módon próbált kimagyarázni egy, a vendégmunkások pénzügyi forrásait firtató törvénytervezetet. Ugyanis a feketemunkát, illetve a pénzmosást visszaszorítani hivatott uniós irányelvek szerint 1000 euró fölötti összeg esetén igazolni kell valamilyen formában, hogy a postázott summa tisztességes jövedelemből származik, erről pedig – bizonyára véletlenül – született egy jogszabálytervezet is.
„Kétlem, hogy Románia lenne az utolsó ország, amely nem vette át ezt az európai előírást, és kétszer is meg kell gondolnunk, amikor átültetünk egy jogszabályt” – mentegetőzött a pénzügyminiszter, egyértelművé téve, hogy a kormány ez esetben sem a jogkövető magatartás híve; inkább tátott szájjal várja a menetrendszerűen érkező sült galambot, még ha feketére pirították is.
Pedig jobb lenne élve hazacsalogatni. Bár a vendégmunkások által hazaküldött összeg valóban óriási, annak sokszorosát veszíti el az ország azáltal, hogy több millióan nem itthon dolgoznak. Hivatalosnak mondott kimutatások szerint az aktív munkaerő harminc százaléka él Nyugaton, ahol összesen csaknem annyi pénzt termelnek a befogadó országoknak (2016-ban mintegy 158 milliárd dollárt), mint a teljes román GDP (ez 2016-ban 187 milliárd dollárt tett ki). Elemzők szerint ha ezt a munkaerőt „átültetnénk” a romániai viszonyok közé, akkor mintegy 90-100 milliárd dollárral gazdagítanák az országot. Ami ugye lényegesen több a hazaküldött 5 milliárdnál.
A kormány azonban megelégszik az ingyen kapott kevesebbel, miközben tehetetlenül szemléli a csillapodni nem akaró elvándorlást, és csak mímeli az idegenbe szakadtak hazahívását.

Jókora, az előző évi szintet mintegy 40 százalékkal meghaladó összeget küldtek haza tavaly a külföldön munkát vállaló románok.
Balogh Levente
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rostás Szabolcs
Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.
Makkay József
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Balogh Levente
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Rostás Szabolcs
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Balogh Levente
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
Balogh Levente
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
szóljon hozzá!