2012. december 19., 08:032012. december 19., 08:03
Különösen azok morgolódnak, akik még emlékeznek arra, hogy korábban népszavazással döntöttünk arról, hogy a számukat 300-ra korlátozzák, látva, hogy közel kétszer annyian ülnek a felső- és alsóházban. Észre kellene vennünk azonban az ebben rejlő páratlan lehetőséget.
A várhatóan négy évre összezsúfolt honatyák hangyabolyhoz hasonló képe ugyanis felbecsülhetetlen hasznú megfigyelésekre teremt esélyt. Egyrészt eldönthetővé válik a rég húzódó evolucionista-kreacionista vita, másrészt pedig alkalom nyílik egy, a köztudatba igen mélyen bevésődött közhely igazolására vagy fölülbírálatára, mely szerint a politikusok korruptak.
Ehhez pedig elégséges visszanyúlnunk egy ősi arab hagyományhoz, nevezetesen az államalapító rovarok kultuszához, tőlünk keletre ugyanis nagy tisztelet övezi a szervezetten élő hangyákat, méheket és termeszeket. Azt tartják róluk, hogy lényegében visszaképződött, visszafejlődött emberi társadalmak, melyek azért jutottak ilyen tragikus sorsra, mert kiveszett közösségükből a szellem, elhagyták az erkölcsi értékeket. A román parlament pedig számos, morálisan megbélyegzett tagjával tökéletes alanya lehet egy olyan kísérletnek, mely lehetőséget teremt az előbb említett – nyilván a magasabb erők munkáját igazoló – feltételezés helyességének ellenőrzéséhez, a politikuserkölcs kérdésére pedig eleve magában hordja a választ.
Rögzíteniük kell hozzá magasan képzett etológusoknak a különös boly jelenlegi állapotát, majd összevetni azt a négy év múlva beálló helyzettel. És levonni a következtetést, hogy történt-e rovarosodás, vagy sem? Mert ha nem, dől a szellemi-lelki fejlődést (illetve visszafejlődést) hirdető istenhívő felfogás, amennyiben biztosak leszünk benne, hogy a honatyáink korruptak. Vagy megtörténik a politikusok erkölcseit automatikusan kétségbe vonó közhely cáfolata. Az etológiai megfigyelések mellé ehhez valószínűleg elég lesz azt számon tartani, hányszor utasítanak vissza mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó kérelmet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok