VEZÉRCIKK – Három hónapja sincs, hogy Orbán Viktor megindokolta, kormánya és a Fidesz számára miért nehéz együttműködnie a jelenleg hatalmon lévő román szociáldemokratákkal.
2014. október 05., 19:382014. október 05., 19:38
A miniszterelnök a tusnádfürdői szabadegyetemen elmondta, az elmúlt másfél-két évben nem hangzott el olyan nyilatkozat a magyar fél részéről, amely ne adta volna meg a román állam különféle intézményeinek, a román népnek kijáró tiszteletet. Ellenben – tette hozzá Orbán – hosszú listát lehetne összeállítani azokkal a nyilatkozatokkal, melyek román részről nem adták meg a magyar népnek kijáró tiszteletet.
A kormányfő pénteki kolozsvári, majd bukaresti magánlátogatásával kapcsolatos bírálatok újfent bebizonyították, hogy Victor Ponta és a PSD nem a két kormány szintjén felmerült nézeteltérések feloldásában, az elhidegült államközi viszony enyhítésében, hanem a konfliktusgerjesztésben érdekelt.
Már az is szánalmas kísérlet a román szociáldemokraták részéről, ahogy a nyugati szomszéd felé mutogatva próbálták bizonygatni: az amerikai külügyi illetékes csak Magyarországot marasztalta el a közép-európai államok vezetését bíráló nyilatkozatában, Romániát nem. Holott az elburjánzó korrupcióra, az ügyészség látószögébe került politikusok esetében paravánként működő parlamentre történt utalás nyilvánvalóan Bukarestre vonatkozik.
Ugyanakkor az egészen otromba húzást azzal követték el Pontáék, hogy eszközként próbálták felhasználni a magyar kormányfőt a romániai államfő-választási kampányban. Orbánt nemcsak Băsescu barátjaként – tehát „az ellenségem barátja az én ellenségem is” alapon Románia rosszakarójaként – igyekeztek bemutatni híveik előtt, hanem még Klaus Johannist is állásfoglalásra kapacitálták a magyar kormányfő vélelmezett „románellenességéről”.
De hát Pontáék számára semmi sem drága, ha kampányidőszakban előránthatják a magyar kártyát. Elvégre arra mégis szégyellnek reflektálni, hogy több mint két évtizede kizárólag a magyar állam pénzéből működnek magyar magánegyetemek Romániában, és a magyar szakoktatás újraindítását is Budapest kénytelen finanszírozni. Ennyit a magyaroknak és vezetőinek kijáró tiszteletről...
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!