2012. március 06., 09:302012. március 06., 09:30
„Kína betiltotta a klenbuterol gyártását és értékesítését. A döntést a gyógyszervisszaélések kockázatát, a klinikai hatékonyságot és az élelmiszer-biztonság szempontjait egyaránt figyelembe véve hozták meg.” Ismerős helyzet, elég, ha csak a mezőgazdaságban régebben általánosan használt DDT-re gondolunk. A rovarirtó csodaszerről csak azt követően derült ki, hogy súlyos méreg, miután sikerült mindent beszennyezni vele. Bár több évtizede kivonták a forgalomból, a mai napig kimutatható az állatok és az emberek szervezetében.
Mikor tanuljuk már meg, hogy az ember szerves része a természetnek, és ha valami ártalmas dolgot követ el, az előbb-utóbb visszaüt rá? Érdemes lenne kicsit jobban odafigyelni a régészek leleteire. Tudósaink elismerik, hogy számos fejlett kultúra létezett a Földön korábban is, melyek építészeti, csillagászati bravúrjait képtelenek vagyunk megismételni. Ennek fényében föl kell tételeznünk, hogy a vegytanhoz is értettek, azonban a leletekben soha nem találunk műanyagokat. Vajon miért nem állítottak elő teflont, pillepalackot, és miért nem maradt utánuk kezelhetetlen nukleáris hulladék?
Valószínűleg azért, mert tudták: nem szabad durván beavatkozni a természetes folyamatokba, mert végül úgyis az ember húzza a kurtát. A genetikusok egy igen furcsa vitát folytatnak manapság arról, hogy a génmódosított élőlényeket minek is tekintse a tudomány. Sokan amellett kardoskodnak, hogy nyilvánítsák külön fajnak a kukoricából vagy a szójából és egy vírusból létrehozott új növényt, az ugyanis genetikailag már nem azonos egyik „szülővel” sem, lényegében a szója, illetve a kukorica és egy vírusfaj „gyereke”.
Mely nemcsak hogy nem tűnik el magától a természetből, de még önálló szaporodásra is képes. Lásd a romániai példát: közismert tény, hogy a nem megfelelő ellenőrzés miatt a genetikailag módosított szója „kiszabadult”, így nem tudható, hogy tulajdonképpen hol milyen kultúrát termesztenek. Mit csinálunk majd ha felfedezik, hogy a genetikailag módosított növények fogyasztása veszélyes? Jó lenne végre befejezni ezt az őrült játékot, mielőtt túl késő lesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok