Kiss Judit

Kiss Judit

Hóesések, híradások

2019. január 28., 09:22

2019. január 28., 09:22

Valljuk be, lehet abban némi túlzás, ahogy a 21. század első felének embere az időjárás éppen aktuális történéseire reagál. Ha csak felületes pillantást vetünk az internetről vagy a tévé képernyőjéről érkező hírekre, azt látjuk, hogy legtöbbször öles betűkkel, óriási felkiáltójelekkel, riogató, pánikkeltő hangnemben tálalják azt, ami ilyenkor, januárban – globális felmelegedés ide vagy oda – normálisnak tekinthető. Hiszen nem történik más, mint hogy hull a hó. És ha hull, belepi a várost, a fákat, az utakat, nehezíti a közlekedést – a ma embere azonban már nem találja ezt természetesnek.

„Hó alatt Románia!”, „Négy óra alatt nyolc centi hó hullott!”, Szélsőséges, kegyetlen időjárásra számíthatunk” – ilyen és ehhez hasonló hangvételű hírek látnak napvilágot óráról órára, mintha egyfajta verseny lenne, hogy melyik hírforrás tudja rémületesebbnek, veszélyesebbnek feltüntetni azt, ami egyébként természetes.

Úgy tűnik, a városi lakosság, de nemcsak – annyira elszakadt immár a természettől és annak nyilvánvaló rezdüléseitől, hogy ahelyett, hogy a helyén kezelné a maguktól értetődő jelenségeket, mint borjú az új kapura, úgy csodálkozik rá a hetekig tartó januári hóesésre. És a virtuális világ digitális bennszülöttjei, a gyerekek mintha egyre ritkábban rohannának ki szánkóval a hóesésbe, ritkábban merészkednek ki a szabadba a lakásból, hiszen mindinkább a villódzó képernyők bűvöletének foglyai. Sok felnőtt pedig mint rendkívüli történést sürgősen, „real time” posztolja a meleg szobából a havazásról készült képeket a közösségi oldalakon, és várja, hogy mások is, minél többen hasonlóképpen rácsodálkozzanak, ámuljanak el: ni csak, esik a hó! Nem tesz másként a sajtó sem: óriási szenzációként tálalja minduntalan azt, hogy milyen hideg van, zúzmara hull, ónos eső, ködszitálásra lehet számítani, nyáron pedig azt, hogy épp kánikula van, hőségriadó, megolvad az aszfalt, és a többi. Célt is ér vele: valószínűleg megriad a természet nyilvánvaló történéseit egyre „távolabbról” észlelő, tévénéző, internetes híreket böngésző lakosság.

Az már más lapra, de persze ide tartozik, hogy a hatóságok nálunk felé soha nem eléggé felkészültek egy-egy kiadósabb télre, nagyobb mennyiségű hóra. A mostoha időjárás, a sózás miatt óriási gödrök keletkeznek a rossz minőségű utakon, megkeserítve az autósok életét, és ha sok háztartásban megszakad az áramszolgáltatás, csak késve tudják kiküszöbölni a problémát az illetékes hatóságok.

A minap a vészhelyzet esetén figyelmeztető, RO-ALERT elnevezésű rendszeren keresztül közölték a bukaresti lakossággal: ne hívják a sürgősségi hívószámot, ne terheljék a hatóságokat, ha éppen fákat tör ki, villanyvezetékeket szaggat le az ónos eső, mert csak az igazán súlyos, élet-halál komolyságú esetekben indokolt tárcsázni a 112-t. Hogy miért? Mert az illetékeseknek nincs arra elegendő potenciáljuk, hogy kiküszöböljenek a mostoha időjárás okozta minden gondot, a katasztrófavédelmi főfelügyelőség pedig „igyekszik mindenhová eljutni és segíteni, megoldja majd a problémát, mihelyt lehetséges”.

Nyilván ez nem jelenthet vigaszt azok számára, akik áram nélkül maradnak, vagy például akiknek a gépkocsijában, házában tetemes kárt tesz a hó miatt kitört fa. Azoknak valóban van okuk kétségbeesésre. És annak is lehet oka az elkeseredésre, aki belegondol: Romániában még mindig, örökösen, évről évre „váratlanul ér bennünket a tél”. Mindazonáltal a szélrózsa minden irányából ránk ömlő rémhírek zuhatagában, a természetest hovatovább egyre rendkívülibbnek minősítő olvasataink, a hóesést szenzációnak beállító Facebook-posztjaink világában érdemes józannak maradni. Hiszen január van. Ilyenkor természetes, hogy hull a hó.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

A TikTok-AUR-generáció

Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.

Balogh Levente

Balogh Levente

Köszi, bihari magyar politikum, miattatok szégyellem, hogy váradi vagyok

A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.

Makkay József

Makkay József

A fogatlan emberek országa

Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.

Balogh Levente

Balogh Levente

Putyin marad

Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.

Makkay József

Makkay József

Megtűrt vagy száműzött magyar nyelv Erdélyben

Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.

Kiss Judit

Kiss Judit

Anyai pofonok és kényszermunka mínusz 30 fokban

Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.

Balogh Levente

Balogh Levente

Magyar–román együttműködés Iohannisért?

Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.