2012. augusztus 01., 09:352012. augusztus 01., 09:35
De az, amikor néhány akkord lecsengése után valami egészen mást kezdenek el húzni a nótások, az már nem „verzió”, de nem is a Himnusz. Aranyérmes kardvívónk arca tragikomédiába illett volna, amikor rájött, hogy ha akarja, se tudja végigénekelni a nemzeti imát, mert a zenei kíséret már valahol egész máshol jár, a lemezlovas továbblépett, a lejátszó kicserélte a CD-t.
Áron persze nem haragudott meg, mint ahogy mi sem, mert az arany miatti öröm annál nagyobb volt, meg aztán reméljük, hogy a következő tizenöt magyar aranynál már a valódi Himnuszt hallhatjuk – persze ha nem, az se baj, csak halljuk jó sokszor. Ám úgy tűnik, a londoni szervezőknek nem ez volt az egyetlen hasonló meglepetése. Vasárnap a 16. században született holland nemzeti indulót játszották kicsit kreatívabb, poposabb „verzióban” az aranyérmes kerékpároslánynak, s ezt persze hamar felkapta a média is. Hogy lesz-e ebből botrány, még nem tudni, remélhetőleg nem, nekem viszont egy ennél jóval kínosabb eset jutott eszembe.
Márciusban, Kuvaitban sportlövőnagydíjat rendeztek, amelyet egy kazahsztáni lány nyert meg. Aranyérmével a nyakában, könnyekkel a szemében meg is hallgathatta Kazahsztán himnuszát – legalábbis annak egy „verzióját”, mégpedig azt, amelyet az angol komikus Sacha Baron Cohen készített paródiaként Borat című filmje számára. A kiforgatott kazah nemzeti indulóban egyebek közt a kazah „vezér” nemi szervének méretéről meg az országban tevékenykedő könnyű nőcskékről van szó – szerencsére angolul.
Szerencsére, mert az aranyérmes valószínűleg nem beszélte jól ezt a nyelvet, vagy ha mégis, hát igen fejlett humorérzékkel rendelkezett, így nem lett komoly sértődés a dologból. Mint utólag kiderült, a szervezők véletlenül töltötték le az internetről a paródiát az eredeti helyett. Azért remélem, ilyen incidensre nem fog sor kerülni az olimpiának ezen a londoni „verzióján”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok