2010. november 04., 10:592010. november 04., 10:59
Volt már szó arról, hogy a felelősségvállalással elfogadott jogszabályok módfelett sebezhetőek, az oktatás mikéntje és hogyanja márpedig valóban széles(ebb) körű társadalmi egyetértést feltételez.
Egyelőre tehát nincs új oktatási jogszabály, ami egyebek mellett azt jelenti, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyermekeknek továbbra is román nyelven kell tanulniuk Románia történetét és földrajzát, s az állam hivatalos nyelvét és irodalmát sem idegen nyelv(ű tárgy)ként, hanem a román gyermekekkel azonos szinten kell(ene) tanulniuk.
A jelenlegi romániai magyar parlamenti képviselet, vagyis az RMDSZ honi magyar ellenlábasai és bírálói rögtön le is csaphatnak az alkotmánybíróság által, ím, feladott labdára, hogy tudniillik akkor megérte-e mindent egy lapra, vagyis a jó irányba való elmozdulás lehetőségét magában hordozó új oktatási törvénytervezetre téve vállalni a Boc-kormány mindennemű, országnyi népet hergelő balfogásainak az ódiumát? Mert a válasz – a mai tényállás ismeretében – egyértelmű nem.
Csak annyit kell rögtön hozzá is tenni, illetve megválaszolni, hogy akkor: ki vagy mi, és főleg hogyan vigye előbbre ezt az ügyet, és dűlőre az anyanyelvű oktatás szélesebb érvényesítését? Mert a képlet abban a vonatkozásban is egyszerű, hogy az 1989-es rendszerváltozás óta fennálló mindenkori romániai parlamentek és – mint törvénykezdeményezők – a kormányok egyikében sem volt meg a többségi politikai akarat, hogy életbe léptessenek egy új, ráadásul a nem román nemzetiségűek számára is jó, de a hatályosnál legalább jelentősen jobb oktatási törvényt.
Miközben egytől egyig a kisebbségi jogok bajnokaként pózolnak. Hérakleitosz tehát e tekintetben is tévedett, mert a román politikum, hatalmi vagy ellenzéki szövetségektől függetlenül, ciklusról ciklusra ugyanabba a folyóba lép, és nincs semmilyen változás. Szóljon, aki tudja a kivitelezhető megoldást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok