HIRDETÉS

Balogh Levente

2018. november 20., 19:38

Határokon átívelő uszítás

Ha rövid az eszed, toldd meg egy kis magyarellenes uszítással – ha ránk bíznák, ezt javasolnánk az ellenzéki Népi Mozgalom Párt (PMP), illetve elnöke, Eugen Tomac „ars poeticájául”.

A politikus a hétvégén azzal próbálta felhívni magára és törpepártjára a figyelmet, hogy megvádolta a budapesti hatóságokat: eltiltották a magyarországi román közösség központjának számító Gyulán megrendezett centenáriumi témájú ünnepségről a román nemzetiségű magyarországi tanárokat.

Az már régóta nyilvánvaló, hogy a Traian Băsescu volt államfő, illetve hívei által összegründolt politikai alakulat egyéb, érdemi ötlet híján a magyargyűlöletet hivatalos doktrínaként művelő Nagy-Románia Párt nyomdokaiba kíván lépni. Ám Eugen Tomac most túl messzire ment. Az érintettek képviselői – az országos román kisebbségi önkormányzat vezetője, valamint a gyulai román gimnázium igazgatója – ugyanis lapunknak nyilatkozva határozottan cáfolták a bukaresti politikus vádjait.

Persze lehet azzal vádaskodni, hogy a magyarországi román illetékesek féltik a pozíciójukat, ezért nem erősítették meg a bukaresti politikus kijelentéseit. Csakhogy a saját, romániai magyar példánk alapján – annak az ódiumát is vállalva, hogy egyes olvasók túl naivnak neveznek – nehezen tudjuk elképzelni, hogy egy ilyen súlyú ügyben az érintettek ne erősítenének meg ekkora horderejű vádakat.

Az közismert, hogy a magyar külügy néhány évvel ezelőtt megtiltotta a magyar diplomáciai képviseletek személyzetének a részvételt december elsején a román diplomáciai szervek által adott fogadásokon. Mindez ugyan nem feltétlenül a jószomszédi kapcsolatok bizonyítéka, de azért tegyük a szívünkre a kezünket: nem igazán nevezhető gusztusosnak az az elvárás, hogy az ártatlanul elítélt kivégzett családtagjai koccintsanak a hóhér születésnapján.

Egészen más a helyzet a magyarországi román közösség tagjaival. Persze az sem teljesen nevezhető korrektnek, hogy egy bukaresti intézet azzal a címmel szervez Magyarországon konferenciát, hogyan „szabadította fel” a román hadsereg Budapestet a bolsevikok alól – mert hát egy felszabadító hadsereg ismérvei közé az is hozzátartozik, hogy nem folytat rablóhadjáratot, nem fosztogat pofátlanul a „felszabadított” városban, és nem foglalja el az ország jelentős részét. Az azonban szíve joga a bukaresti kormánynak, hogy a magyarországi románok identitásának megőrzésében fontos szerepet játszó személyeket – többek között pedagógusokat – tüntessen ki. Elvégre Budapest is hasonló gyakorlatot folytat erdélyi magyar személyiségek vonatkozásában.

Jómagam történetesen éppen a múlt héten jártam Gyulán, ahol – annak ellenére, hogy a város lakosságának a 2011-es népszámlálás szerint mindössze 3,1 százaléka vallotta magát románnak – román gimnázium és román ortodox püspöki székhely működik. Bár a kétnyelvűségnek már csak a románok alacsony számaránya miatt sem találtuk sok jelét, számos vendéglő étlapja román nyelven is ajánlotta az ott kapható fogásokat, és ami fontosabb: az önkormányzat által üzemeltetett parkolóautomaták is magyar, illetve román nyelven tudatják a szükséges információkat. Erre persze mondható az, hogy a városba látogató román turisták miatt van így. De akkor mi a helyzet Nagyváradon, ahol a magyarok száma több mint kétszer akkora, mint az összes magyarországi románé, és a legtöbb turista Magyarországról érkezik, mégsem tartotta fontosnak az önkormányzat magyar feliratokkal ellátni az automatákat? Gyulai szállásadóm elmondta: a kisvárosban a török alóli felszabadulást követően három közösség – a magyar, a román és a német – élt viszonylagos békében, mindenki a saját templomában imádkozott, és a napi kapcsolatokban nem igazán volt tetten érhető konfliktus.

Bár ez a mai magyar–román államközi viszonyról nem mondható el, az erdélyi magyar közösség elleni jogfosztó lépések miatti feszültség ellenére a két ország kormánya közt most bizonyos ügyekben mintha közeledés lenne tapasztalható. Nagyon nem hiányzik, hogy a soviniszta uszítók miatt a helyzet normalizálásának még az esélye is lenullázódjék.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
1 HOZZÁSZÓLÁS
Makkay József 2018. november 20., kedd

Jobbágyok esete a restitúcióval

Kilencvenes évekbeli történet jut eszembe a romániai restitúció magyar vonatkozású megtorpanásáról. Egy gazdakör két világháború közötti értékes ingatlanának kolozsvári visszaperelése kapcsán olyan román ügyvédet ajánlottak, aki „felsőbb körökben” is jártas.

Rostás Szabolcs 2018. november 17., szombat

Bukaresti beintés

A romániai igazságügyi „reform” atyjának is nevezett Florin Iordache parlamenti megnyilvánulása mindennél jobban illusztrálja Bukarestnek az Európai Unió különböző intézményeitől érkező figyelmeztetésekhez való viszonyulását.

HIRDETÉS
Páva Adorján 2018. november 15., csütörtök

Erdélyi pápalátogatás ima és diplomácia között

II. János Pál pápa csaknem 20 évvel ezelőtti romániai látogatása alkalmával azzal vigasztalták a római katolikus hívek hoppon maradt százezreit, hogy a történelmi jelentőségű bukaresti vizit egyfajta előkészítése a szentatya erdélyi útjának. 

Pataky István 2018. november 14., szerda

Motiválás Brüsszelből

Boldog, gondtalan ország lenne Románia, ha azok lennének a legnagyobb problémák, amelyeket az Európai Parlament buzgó mócsingjai pontokba szedve papírra vetettek, majd megszavaztak.

HIRDETÉS
Kiss Judit 2018. november 13., kedd

Szemfényvesztők és magányosok

Járt már úgy a kedves olvasó, hogy marokkói, burundi, pakisztáni vagy más egzotikus ország hívószámáról csörgették meg? Egy ilyen telefonhívás természetesen bárkit kíváncsivá tehet: vajon ki kereshet külföldről, melyik régen nem látott ismerős?

Balogh Levente 2018. november 13., kedd

Közelkép – Bohém rapszódia: zenés népmese egy legendás együttesről

Szent szörnyetegekről, pop- vagy rockikonokról nem a legkönnyebb életrajzi filmet forgatni, hiszen olyan figurákról van szó, akik már életükben legendává váltak.

HIRDETÉS
2018. november 13., kedd

Alul vagy felül? – Péntek János nyelvészprofesszor gondolatai a magyar nyelv napján

"Mi, a magyar nyelvközösség tagjai, akik Romániában élünk, vajon hogyan rangsoroljuk, hová helyezzük saját nyelvünket? A román hatalmi fölénnyel a politikának kell foglalkoznia, nyelvi hűségünkkel saját magunknak" – Péntek János nyelvészprofesszor gondolatai a magyar nyelv napján.

Makkay József 2018. november 13., kedd

Manfred Weber és Európa jövője

Nem vitás: Manfred Weber, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa és az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője – az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltjeként – a lehető legjobb választás az Európai Bizottság elnöki posztjára.

Balogh Levente 2018. november 09., péntek

Bántott hús

Mi Magyarország államformája? Rántott hús – hangzik a több évtizedes vicc, amely a Trianonban megcsonkított ország sajátos alakjára utal. Nincs tudomásunk arról, hogy emiatt bárki is megsértődött volna valaha, arról meg pláne, hogy egy parlamenti képviselő dörgedelmes bejegyzésben rohanjon ki ellene.

Pataky István 2018. november 08., csütörtök

Béremelés vagy elvándorlás?

Tavaly több mint százhúsz ezerrel, megközelítőleg egy Nagybánya méretű város lakosságával csökkent Románia népessége. Az ENSZ adatai szerint az ország 2007-es európai uniós csatlakozása óta 3,4 millió román állampolgár, a lakosság 17 százaléka hagyta el az országot.

HIRDETÉS
Vélemény
Makkay József: Jobbágyok esete a restitúcióval

Kilencvenes évekbeli történet jut eszembe a romániai restitúció magyar vonatkozású megtorpanásáról. ...

Rostás Szabolcs: Bukaresti beintés

A romániai igazságügyi „reform” atyjának is nevezett Florin Iordache parlamenti megnyilvánulása ...

Páva Adorján: Erdélyi pápalátogatás ima és diplomácia között

II. János Pál pápa csaknem 20 évvel ezelőtti romániai látogatása alkalmával azzal vigasztalták ...

HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS