2013. április 04., 09:392013. április 04., 09:39
Ezúttal a szavahihető közszolgálati adó, a BBC dobta be a fülest, hogy a ködös Albionban felszolgált, brit nemzeti eledelnek számító fish and chips (sült hal burgonyával) elkészítéséhez használt hal esetenként nem az igazi. Pontosabban halnak ugyan hal, csak éppen nem az a fajta. (Különböző vizsgálatok szerint az ír, más európai országok és az Egyesült Államok éttermeiben, áruházláncaiban minden harmadik-negyedik halkészítmény átverés.)
Most jöjjön egy találós kérdés: Európa melyik helységébe érkezik a legtöbb hal? Nehogy valami kikötőre gondoljanak. A megdöbbentő válasz: a frankfurti repülőtér! A csalás tudniillik a halak esetében is hasonlít a lóhústrükkhöz: az olcsóbban előállíthatót adják el drágább gyanánt. Például az Ázsiából származó, tenyésztett és fagyasztva szállított, az óriásharcsafélék családjához tartozó pangáziuszt forgalmazzák, mondjuk, atlanti-óceáni tőkehalként. Megfelelő zsebekben így nyilván szép, sok számjegyű profit jön létre – a csalók szempontjából az átcímkézés teljesen érthető.
A halfogyasztókat szépen átverik. Hogy tetézzük a bajt: a hamburgi székhelyű Eurofins nemzetközi cég élelmiszer-vizsgáló szakemberei megállapították, olyan halak is érkeznek az Unióba, amelyek korábban fel sem merültek emberi táplálékként. Jó, hogy észrevették. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet, a FAO adatai azt mutatják, a halfogyasztás növekvőben van világszerte. Mi lesz velünk, a halevők egyre népesebb társaságával? Bizony jól teszik a hatóságok, ha szigorúan vetik ki a hálójukat azokra, akik zsákbamacskát (macskát?) akarnak adni nekünk a ficánkoló vízi élőlények helyett, amelyek szervezetünket a proteinek vagy a foszfor mellett a sejtjeink működésében szerepet játszó, úgynevezett omega-3 zsírsavakkal látják el.
A kajabiznisz nyerészkedőinek elegendő büntetés lenne, ha ők is csak átcímkézett terméket fogyaszthatnának. Mivel ma úgyis a patkányok világnapja van, a kőolajban (!) pirított patkánysültet ajánlanám genetikailag módosított kukoricakörítéssel. Nem kell aggódni, kedvező árú „disznósültet” esznek.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.