Hirdetés
Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Ha a hála nem politikai kategória, a bosszú se legyen az

2025. május 21., 18:452025. május 21., 18:45

Románia leginkább ahhoz a katonához hasonlít, akire a csatában rálőttek, de szerencséjére a füle mellett elsüvített a puskagolyó – tömören így foglalható össze az államfőválasztás végeredményének legfőbb következtetése.

Aki május 18-a előtt nem volt tisztában azzal, hogy mit jelentene az ország számára, ha a szélsőségesen nacionalista, a szuverenizmust – sok minden mással együtt – csak megvezetésként, hogyaszongya „politikai marketingként” hangoztató jelölt nyeri az államelnöki tisztséget, az azóta eltelt napokban is kapott némi támpontot. George Simion és politikai bandája a történelmi vereség után ott folytatta, ahol a kampány idején abbahagyta: a megválasztott államelnök, valamint hívei sértegetésével, fenyegetésével, a nők lealacsonyításával, a sajtó támadásával, összességében az útszéli politizálással. Miközben örülnünk kell, hogy Románia megőrizte európai elköteleződését, és nem fordult vissza az időben, egyúttal fel kell készülni, hogy az AUR és vezére semmit sem tanul a vereségből, hanem a több mint 5 millió szavazattól megittasodva még inkább felpörgeti konfrontatív, agresszív politikai gyakorlatát.

Az pedig végképp nem jelent jót, hogy Simion – a rá jellemző felelőtlenséggel és kalandorsággal – nem tartózkodott a vérfürdő, magyarán a polgárháború lehetőségének emlegetésétől.

Ennek az ámokfutásszerű politizálásnak a legnagyobb ellenszere az (lenne), ha a rendszerváltást követő román politikai megmérettetések legnagyobb fordítását és győzelmét végrehajtó Nicușor Dan államfőként beváltja a hozzá fűzött reményeket. Vagyis stratégiai ügyekben irányt szab az elmúlt évtizedekben többnyire a nagyhatalmak kénye-kedve szerint igazodó ország számára, a társadalmat érintő fontos politikai, oktatási, közéleti kérdésekben kifejti a véleményét, ezzel egy időben megújulásra, reformra ösztönzi az emberek valós igényeitől eltávolodott politikai elitet.

De addig is „munkába állít” egy olyan kormányzó többséget, amely képes lesz megküzdeni Románia legsürgetőbb kihívásaival, mindenekelőtt a magas költségvetési hiány lecsökkentésével, a gazdaság „gatyába rázásával”, a strukturális reformok végrehajtásával. Ezeknek a feladatoknak az elvégzése elengedhetetlen ahhoz, hogy az ország kievickéljen a válságból, a lakosság visszanyerje a politikusokba és pártokba vetett bizalmát, továbbá hogy a következő választásokon ne kelljen ismét rettegjünk az aranysárga veszedelem előretörésétől.

Sokan hiányolták, hogy Nicușor Dan a választás éjszakáján, immár győzelme tudatában nem köszönte meg külön a magyaroknak is, hogy rá szavaztak, holott ezt a besszarábiaiak esetében megtette.

Nos, ha utólag és közvetve is, de megtörtént, hiszen a megválasztott államfő Kelemen Hunornak köszönetet mondott a magyarok és az RMDSZ támogatásáért, egy televíziós műsorban pedig „lenyűgözőnek” nevezte a magyarok mozgósítását. Az elmúlt napokban egyébként rengeteg román közéleti személyiség, valamint egyszerű polgár fejezte ki a háláját magyar nemzetiségű honfitársainak a vasárnapi szavazatért, megköszönve, hogy nem a sötét oldalt, hanem az európai Romániát választották. Nem is hinnénk, milyen sokat jelent ez a többség és kisebbség együttélésének javítása terén, arról nem beszélve, hogy meggyőződhettek róla: a sokszor még mindig nemzetbiztonsági kockázatnak tekintett magyarok partnerei, és nem ellenségei ennek az országnak.

Ugyanilyen fontos, hogy Románia új elnöke a most induló mandátuma idején ne feledkezzen meg a romániai magyaroktól kapott támogatásról, és próbálja majd viszonozni a megelőlegezett bizalmat, amikor terítékre kerülnek például az ország közigazgatási átszervezéséről szóló tervek vagy a kisebbségi jogok bővítését célzó előterjesztések. Tisztában vagyunk vele, hogy a hála nem politikai kategória, viszont szeretnénk, ha George Simionhoz hasonlóan Nicușor Dan sem felejtené el, mit köszönhet a magyaroknak. Persze annak tudatában, hogy az AUR vezetője ezt sose fogja megbocsátani nekünk...

De ugyanilyen fontos az is, hogy a választás következménye – az egyik fél győzelme, illetve a másik veresége – ne csapjon át szélsőséges számonkérésbe, leszámolásba.

Még ki sem hirdették az illetékes hatóságok a végeredményt, csalódottságukban egyesek nekiláttak szétvagdosni a román személyi igazolványukat, útlevelüket. Mások bosszút kiáltanak, és a Pruton túl élő nemzettársaikat, a Moldovai Köztársaság polgárait kiáltják ki bűnbaknak Simion veresége, Dan győzelme miatt. Emögött ugye az áll, hogy a volt szovjet tagköztársaság román állampolgársággal rendelkező szavazópolgárainak 88 százaléka (138 ezren) Bukarest főpolgármesterét támogatta a vasárnapi államfőválasztáson. A hangulatkeltés odáig fajult, hogy egyesek petícióban követelik: vizsgálják felül a bukaresti hatóságok, miként jutottak román állampolgársághoz a moldovaiak (a kezdeményezést már több mint 16 ezren aláírták), míg mások egyenesen megfosztanák őket a román állampolgárságuktól.

Miközben elvárható, hogy egy ország állampolgárságát csakis az arra törvény által jogosultak szerezhessék meg, remélhetőleg a hasonló leszámolásokból semmi sem lesz. Egy állampolgárt ugyanis semmilyen formában nem lehet felelősségre vonni a politikai álláspontjáért, tételesen azért, hogy miként szavazott. Sem akkor, ha születésétől, sem abban az esetben, ha későbbi döntése nyomán tartozik közjogilag egy nemzethez.

Mindez egyformán vonatkozik a mostani államelnök-választás során célkeresztbe került, román állampolgársággal rendelkező besszarábiaiakra, mint a külhoni magyarokra, akik gyakran kapnak szemrehányást amiatt, hogy „úgy” szavaztak. Ideje lenne leszokni erről a számonkérésről, már csak a Magyarországon jövőre tartandó országgyűlési választásokra tekintettel is. Bízunk benne, hogy bármi lesz is a megmérettetés kimenetele, senki nem fog nekiesni a határon túli magyaroknak, és felelősségre vonni őket, bárhogyan is szavazzanak.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Makkay József

Makkay József

Olcsó import, drága termelés: lejtmenetben a mezőgazdaság

Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.

Balogh Levente

Balogh Levente

Az iráni rezsim végnapjai?

Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Irán nincs is olyan messze, és ez mélyen a zsebünkbe vág

Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ukrajnai háború: négy éve tart – de meddig folytatódik?

Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.

Balogh Levente

Balogh Levente

Béketanács: „átállás” vagy a józan ész követése?

Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Képmutató Románia, avagy államilag etetett egyenruhások, hoppon maradt tanárok

Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.

Balogh Levente

Balogh Levente

Átdobja a PNL Bolojant a hajókorláton?

Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.

Hirdetés