Elképzelhető, hogy az RMDSZ, valamint a többi nemzeti kisebbség által beterjesztett alkotmánymódosító javaslatok mekkora ellenállásba ütköznek majd a parlamenti vitán.
2013. május 16., 10:172013. május 16., 10:17
Beleszámítva azt az újabb körülményt is, hogy az alkotmányozó bizottságnak az Európai Tanács jogi szaktestülete, vagyis a Velencei Bizottság elé terjesztett jelentésben a nemzeti kisebbségek védelméről egyetlen szó sem esik.
Borítékolható, hogy a többség kitart például amellett, hogy Románia nemzetállam, dacára annak, hogy – ha nem tévedek – az Európai Unió egyetlen tagállama sem nemzetállamként határozza meg alkotmányában önmagát – mert ez a francia forradalomban gyökerező minta mára elavult –; s hogy ráadásul a nemzetállam volta a népszámlálások adataiban sem tükröződik. Miután a legutóbbi összeírás szerint Romániában minden tizedik lakos nem román.
Pedig a beterjesztett alkotmánymódosító javaslatok előrelépést jelentenének a korszerű, européer minta felé. Nemcsak romániai magyarként, hanem egyszerűen emberként is makacsul ragaszkodom ahhoz, hogy Európa nem az amerikai típusú olvasztótégely, hanem a nemzetiségi, vallási, kulturális sokszínűség helye. Hiszen valóban: Romániában a ma itt élő nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők, s ezt a történelmi tényt csak eltussolni lehet, meghamisítani nem. S a történelmi tényekből eredően azokon a vidékeken, ahol valamely nemzeti kisebbség aránya számottevő, az adott nemzeti közösségnek önrendelkezést kell élveznie. Például a közügyekben a román mellett korlátlan és hivatalos anyanyelvhasználatot, egyszóval olyan nemzeti, kulturális és vallási szabadságot, amelyet pontosan a mai Románia létrejötte alapjául szolgáló, 1918. december elsejei határozat rögzít.
A mindenkit kibékítő megoldás a gyulafehérvári román nemzetgyűlés határozatainak betű szerinti érvényre jutása tehát. Mert akkor a román politikumnak sem kellene többé a szószegés gyalázatát cipelnie, de a romániai nemzeti közösségek is éreznék, hogy elfogadtatásra talált a kinyújtott kéz. Ráadásul a gyulafehérvári pontok érvényre jutásával megvalósulna a kimondottan tiszta, demokratikus rendszer a közélet minden területén. Ez sem semmi.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!