HIRDETÉS
HIRDETÉS

Balogh Levente

2018. március 16., 14:16

Gumitörvény a kisebbségi panaszok ellen

Bár alapvetően nem a kisebbségek ellen irányul, nagyon könnyen a jogtiprások miatt panaszkodó kisebbségi polgárok ellen fordítható Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének ötlete, miszerint olyan törvényt kellene elfogadni, amely büntethetővé teszi mindazokat, akik „lejáratják” Romániát külföldön. A javaslat persze nem csupán emiatt vérzik már eleve több sebből.

Dragnea tulajdonképpen csupán bosszút kíván állni azon ellenzéki politikusokon, európai parlamenti képviselőkön, akik felpanaszolták az uniós törvényhozásban és egyéb fórumokon a kormánykoalíció által az igazságügyi törvények és az igazságügyi rendszer átalakítására tett erőfeszítéseket, amelyek legfőbb célja a gyanú szerint nem csupán az, hogy összhangba hozzák őket az alkotmánybíróság korábbi ítéleteivel és a mai kor elvárásaival, hanem az, hogy megvédjék a korrupció gyanújába keveredett politikusokat a felelősségre vonástól. Másrészt elejét kívánja venni annak, hogy a jövőben megismétlődjenek a panaszok.

Persze nekünk, magyaroknak is megvannak a negatív tapasztalataink, hiszen megszokhattuk, hogy amint jobboldali kormány kerül hatalomra Magyarországon, a balliberális ellenzék bel- és külföldön egyaránt diktatúrát kiált, függetlenül attól, hogy a kormány éppen mit tesz. Vagyis nem tesznek mást, mint „nemzet­köziesítik” a belpolitikai csatározásokat, a forgatókönyv pedig ilyenkor rendszerint az, hogy pártcsaládok függvényében alakulnak ki a frontvonalak: a „beárult” kormánnyal azonos politikai oldalon álló pártok védelmükbe veszik, az ellentétesen levők pedig bírálják az érintetteket. Majd az ülés végén mindenki csomagol, és elégedett, „Most jól megmutattuk nekik!” kifejezéssel az arcán hazatér.

Dragnea most azért vetette fel annak a lehetőségét, hogy mindennek véget próbálnak majd vetni, mert az igazságüggyel kapcsolatos, a legjobb indulat mellett is minimum kérdőjeles intézkedések miatt az Európai Bizottság kemény figyelmeztetésben részesítette a kormányt, és akár szankciók is következhetnek. Csakhogy az általa felvetett jogszabály egyértelműen szájkosártörvénynek minősülne, hiszen a szólás- és véleményszabadság korlátozását szolgálná. Az ilyen törvények ugyanis rendszerint gumijogszabálynak minősülnek, vagyis kellőképpen általánosan fogalmaznak ahhoz, hogy jóformán bármire ráhúzhatóak legyenek.

Márpedig egy politikai vélemény nyilvános kifejtése ugyanúgy a szólásszabadság kategóriájába tartozik Brüsszelben, mint Bukarestben. Amennyiben egy kormány úgy értékeli, hogy méltatlan támadások érték, nem kell egyebet tennie, mint hogy tájékoztatja a nyilvánosságot a valós tényekről, megcáfolva az alaptalan vádakat és nevetségessé téve a rágalmazókat. Ha viszont korlátozni szeretné, hogy ki mit mondhat és mit nem, azzal inkább csak azt a látszatot erősíti, hogy valóban takargatnivalója van. Arról nem is beszélve, hogy Drganea és pártja is kerülhet még ellenzékbe, akkor pedig keményen visszaüthet egy ilyen törvény.

Magyar szempontból is nagyon veszélyes ez a felvetés, hiszen a magyar EP-képviselők, magyar politikai és civil szervezetek tagjai gyakran teszik szóvá a nemzetközi fórumokon, hogy az a hivatalos bukaresti állítás, miszerint Romániában példaértékű lenne a kisebbségpolitika, nem több hazugságnál, amire a tények rendszerint rácáfolnak. A „rágalmazásellenes” gumijogszabály alapján azonban bármilyen bírálat után azonnal eljárás indulhatna, hiszen egyvalamiben biztosak lehetünk: román részről mindig akadnak majd olyanok, akik ezt a lehetőséget is kihasználnák arra, hogy megakadályozzák a romániai kisebbségek problémáinak nemzetközi porondra vitelét.

Így aztán a szólás- és véleményszabadság elve, de már csak a saját érdekünk miatt is egyértelmű: egy ilyen jogszabályra – ha valóban felmerülne, hogy kidolgozzák és a parlament elé kerüljön – egyetlen módon lehet reagálni: a leghatározottab elutasítással.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Páva Adorján 2018. március 14., szerda

Emlékező hősök

Ma nemcsak negyvennyolcas hőseinket illeti tisztelet, hanem az emlékezőket is: azokat, akiknek gigabittel száguldó élete még magában hordoz valamit a múlt emberi örökségéből.

Kiss Judit 2018. március 13., kedd

De mi lesz a hálapénzzel?

Felháborító esetek és elgondolkodtató kérdések jutnak az ember eszébe, ha akár felületesen rápillant mindarra, ami az egészségügyben történik mostanság.

HIRDETÉS
Balogh Levente 2018. március 12., hétfő

Köszönjük, Bukarest!

Bár furcsán hangozhat, tulajdonképpen mégsem teljesen alaptalan a kijelentés, hogy az erdélyi magyar közösség köszönettel tartozik Bukarestnek, amiért a román hatóságok indoklás nélkül kitiltották az országból Dabis Attilát, az SZNT külügyi megbízottját.

Rostás Szabolcs 2018. március 11., vasárnap

Bukarest bosszúja

Az erdélyi magyar autonómiatörekvésekkel, valamint azok támogatásával szembeni hagyományos, közismert ellenérzések kifejezésén túl egyéb üzenete is van annak, hogy a bukaresti hatóságok kitiltották Romániából Dabis Attilát, az SZNT külügyi megbízottját.

HIRDETÉS
Balogh Levente 2018. március 09., péntek

Kisebbségvédelmi kezdeményezés: nem megengedhető a kudarc

Bár Vincze Loránt, a FUEN erdélyi elnöke derűlátó, azért mi mégis azt mondjuk: aggasztó, hogy a Minority SafePackhez a határidő lejárta előtt kevesebb mint egy hónappal még mindig hiányzik a szükséges támogatói aláírások közel egynegyede.

Páva Adorján 2018. március 07., szerda

Önrendelkezés erő és gyengeség felett

A székely szabadság napján tartandó marosvásárhelyi megemlékezés és felvonulás az első olyan nagyszabású romániai magyar rendezvény, amely a januári hárompárti autonómiamegállapodást követi.

HIRDETÉS
Kiss Judit 2018. március 07., szerda

Monológok és dialógusok a centenárium évében

Annak ellenére, hogy több körültekintően kigondolt, jószándékú kezdeményezés is indult a kultúraközi párbeszéd jegyében, naivitás lenne hinni abban, hogy számottevően megváltozik a román többségnek a kisebbségekhez való viszonyulása a centenárium évében.

Balogh Levente 2018. március 06., kedd

Szájba rágós, ideologikus tanítómese a másságról – filmkritika az Oscar-díjas A víz érintéséről

Az idegen szép, a fehér ember zsigerileg gonosz, de ha férfi, akkor a fekete is. A fehér férfi legfeljebb akkor lehet valamennyire szimpatikus, ha meleg, vagy kommunista – nagyjából így lehet összefoglalni Guillermo Del Toro A víz érintése című filmjét, amelyet vélhetően éppen ezért jutalmaztak idén a legjobb filmnek járó Oscar-díjjal.

Rostás Szabolcs 2018. március 05., hétfő

Jól megoldották

Intenzív kommunikációs kampányba fogott az RMDSZ az elmúlt időszakban annak bizonygatására, hogy igenis indokolt a román balliberális koalícióval a 2016-os parlamenti választásokat követően kötött együttműködés fenntartása, folytatása.

Bálint Eszter 2018. március 05., hétfő

Akar a kormány egyáltalán autópályákat?

Az autópályákat megígérik, nem megépítik, és ebben ő igen hozzáértő – jegyezte meg epésen egy hozzászóló. 

HIRDETÉS
Vélemény
Páva Adorján: Emlékező hősök

Ma nemcsak negyvennyolcas hőseinket illeti tisztelet, hanem az emlékezőket is: azokat, akiknek gigabittel száguldó élete ...

Kiss Judit: De mi lesz a hálapénzzel?

Felháborító esetek és elgondolkodtató kérdések jutnak az ember eszébe, ha akár felületesen ...

Balogh Levente: Köszönjük, Bukarest!

Bár furcsán hangozhat, tulajdonképpen mégsem teljesen alaptalan a kijelentés, hogy az erdélyi magyar közösség ...

HIRDETÉS
HIRDETÉS