VEZÉRCIKK – Rájár a rúd az erdélyi könnyűzenei fesztiválokra: a Félsziget után most a Le Grand Picnic szervezői is bejelentették, hogy anyagi források híján a rendezvény idén elmarad.
2014. augusztus 26., 19:442014. augusztus 26., 19:44
Arról a nagy piknikezésről van szó, amelyet éppen a tavaly Marosvásárhelyről Kolozsvár határába költöztetett Félsziget helyett szerveztek volna meg, hogy ha már a jól bevált brand nem működött az új helyszínen, mégis legyen helyette valami. Annak, hogy a szervezők a Marosvásárhelyen növekedni már nem tudó Félszigetet át akarták költöztetni a turisztikai szempontból sokkal beágyazottabb Kolozsvárra, egyetlen célja volt: még több külföldit vonzani.
Az elképzelés viszont a gyakorlatban nem működött, hiába a jó példa(kép), a budapesti Sziget Fesztivál, amely épp az idén döntött meg minden korábbi látogatói rekordot, több mint 400 ezer vendégük volt, ezzel pedig nyereséges lett a rendezvény.
Csakhogy ott is az az elv érvényesül, mint a hasonló kelet-közép-európai fesztiváloknál általában: lassan a helyi lakosok számára megfizethetetlen lesz egy szigetes banzáj, mert a belépőktől az italok és ételek áráig mindent a nyugat-európaiak zsebére szabnak, akiknek még így is jobban megéri Budapestre utazni – ugyanazon világsztárok koncertjeire –, mint egy méregdrága nyugati rendezvényre váltani hetijegyet. (A bonchidai Electric Castle nagy sikeréhez is jócskán hozzájárultak egyébként a külföldi fesztiválozók.)
A jóval kevesebb külföldit vonzó erdélyi rendezvények vesztét – amelyek elsősorban a környékbeliek érdeklődésére számíthatnak – tehát egy valami okozza: a helyi lakosok szegények. Tovább árnyalja a képet az olyan ingyenes programokat kínáló rendezvények sikere, mint a Kolozsvári Magyar Napok, amely egyébként a Clujcultural.ro honlapon szervezett szavazás szerint eddig messze a legnépszerűbb Kolozs megyei fesztivál, holott a versenyben a TIFF és az Electric Castle is szerepel.
Jól mutatja, hogy az emberek mennyire ki vannak éhezve a hasonló programokra, a közösségi élményre, ezt pedig minden augusztusban megkaphatják Kolozsváron. Többek között ez szavatolja a magyar napok sikerét – a jó szervezésen, értékes programokon kívül –, és ez magyarázza mások kudarcát. Mert szegények vagyunk. De gazdagok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!