2010. június 22., 12:022010. június 22., 12:02
Göncz Árpád szeretni való, joviális elnöke volt Magyarországnak, de ma már látszik, személyében a karizma nem találkozott a kreativitással. Az anyaország és a leszakított nemzetrészek kapcsolataiban aligha találunk felidézésre érdemes mozzanatot elnöksége idejéről.
E területen már Mádl Ferenc megválasztása is előrelépésnek számított. Elsősorban felesége, Dalma asszony ismételt határon túli utazásai által támadhatott az az érzése az erdélyi magyar embernek, hogy a magyar köztársasági elnök szíve őérette is dobog. Mádl Ferenc azonban távolról sem volt karizmatikus elnöke Magyarországnak. Nehéz volt büszkének lenni rá. Olyannak látszott, mint aki fölött eljárt az idő. Elég volt ránézni, és menten izgulni kezdett az ember: nehogy elnézzen egy lépcsőfokot. Sólyom László volt az első olyan köztársasági elnök, akire igazán büszke lehetett az erdélyi magyar ember.
Ő volt az első, aki nem csak lélekben volt 15 millió magyar államfője, aki tett is azért, hogy a leszakított magyar közösségek közelebb kerüljenek távlatos céljaikhoz. Bátorsága, következetessége és kijelentései megalapozottsága hamar feledtették, hogy ő sem karizmatikus személyiség. Mégis folyamatosan érezni lehetett: azt teszi, amit kell. Nem meglepő, hogy kisantantos reflexek ébredtek körülötte. Az idei elnökválasztás a korábbiaktól nagy mértékben eltérő parlamenti erőviszonyok között zajlik.
Orbán Viktor és a Fidesz ezúttal nem pusztán jelöl valakit a tisztségre, hanem a szó szoros értelmében kijelöli az államfőt. A parlamenti megválasztás már csak a formai követelmények kipipálásának számít. Sólyom László pedig néhány törvény visszaküldésével máris jelezte, a Fidesszel szemben is elvszerű kíván maradni. Ha nem ő kap újabb megbízást, sokat veszít a hitelességéből a nemzeti együttműködés retorikája és a Fidesz következetességébe vetett hit. Úgy tűnne ugyanis, hogy a nemzeti együttműködést olykor a pártérdekek is felülírják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok