2012. október 18., 09:232012. október 18., 09:23
Ezért hát azt kell mondanom: kedves román barátaim! Csak Trianonig visszamenőleg is lassan évszázadban mérhető erdélyi, romániai egymás mellett élésünk. Így hát éppen elég időtök lett volna minden különösebb megerőltetés nélkül meglátni, hogy kik-mik vagyunk, s hogy a mifelénk tollat irodalmi igénnyel forgatók már 1928-ban létrehozták az általatok most fantomlapnak nevezett irodalmi folyóirat elődjét, az Erdélyi Helikont.
Csak az 1989. decemberi változásokig visszamenőleg is lassan negyedszázados léptékben mérhető egymás mellett élésünk, ezalatt is láthattátok volna, hogy Erdély újságos standjain itt-ott kivillan az 1990-ben a kommunista időkbeli Utunkról megint Helikonra váltó, a magát világhálón is kínáló lap. Itt és most nem érdekes, hogy újraindulásakor a lap a szellemi és tárgyi jogutódlás vonatkozásában is miért nem vette vissza egykori nagy elődje nevét, bár ez is megérne egy misét.
De mert erről a lapról – és sok másról – sem a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon, sem a folyóirat honlapja, sem a Google kereső nem nyújt olyan érdembeli eligazítást, amelyet fellapozva vagy amelyre rákattintva a huszonegyedik század rohanó embere, így a román sajtós kolléga vagy/és önkormányzati képviselő legalább a lényegi tudnivalók erejéig percek alatt felvilágosulna, ezért azt mondom: kedves magyar barátaim! Talán hasznos volna úgy eladni magunkat és portékánkat, hogy elérhetőbbé, érthetőbbé és megérthetőbbé váljon az, amit ittlétünk során teszünk vagy tenni akarunk.
Ez nem csak a Helikon ügye-baja és érdeke, hanem egyben a teljes romániai magyar lap- és könyvkiadás rendszeréé, mindannyiunké is. A huszonegyedik század műszaki eszközei és lehetőségei lényegesen megkönnyítették a kommunikációnak legalább azt a részét, amelyet az elérhetőségek, idegen szakszóval élve: a linkek jelentenek. Márpedig ha vannak ilyen fogódzók, ilyen kiindulási pontok, talán kedves román és magyar barátaink könnyebben rákattannak arra is, ami jó. Ami jó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok