Figyelő szemek Magyarországon

A politikai valóság eközben egészen más, egy-két szakértő el is mondja, hogy senkinek sem érdeke a fegyveres összecsapás, az új világrend átalakulásának folyamatában viszont annál fontosabbak a tárgyalások előtti pozíciók erősítése. Érthető módon az erejéből veszítő Egyesült Államok fitogtatja leginkább izmait, Franciaország inkább Európa vezető szerepét ragadná meg, így óvatos duhaj, hiszen legalább huszonhét különböző érdekre kellene figyeljen, az új kormányával ismét helyét kereső Németországnak Moszkváról továbbra is elsősorban az üzlet jut eszébe.

A háborús veszély olyan robajjal érkezett meg Romániába, hogy a akár gyors tempóban kezdhettünk volna felkészülni a menekülésre, a föld alatti bunkerek keresésére is. Nem tettük, mert edzettek vagyunk. Miért vennénk komolyan a hisztériakeltésben állandóan csúcsokat döntögető bukaresti hírtelevíziókat? Mennyire hitelesek a most éppen oroszokkal ijesztgető román politikusok? Semmi meglepő nincs abban, hogy egy friss felmérés szerint a romániaiakat jobban aggasztják az áremelkedések, mint a háború kirobbanásának lehetősége.

A bukaresti vezetés Klaus Iohannisszal az élen látványosan kapkodja a fejét. Miközben amerikai csapatok, bázisok, a Putyin által kifogásolt rakétaelhárító rendszerek is az ország területén vannak, egy kevésbé tehetséges washingtoni szóvivő lelkesedésével követik egymást a politikusi nyilatkozatok az eltökéltségről. Bukarestből közben fél szemmel Párizsra tekintenek, Macronék jóval visszafogottabban verik a háborús dobot, de azért nyélbe ütnének egy kizárólag számukra előnyös hadi üzletet a „keleti kistestvérrel”. Iohannisék Berlint sem tévesztik szem elől, ki tudja, mikor kell újra abba az irányba igazodni. Nem egyszerű így a külpolitikai élet Bukarestben, s ez meg is látszik a semmitmondó kijelentéseken, a stratégia nélküli alkalmazkodásokon.

A mostani konfliktus és nemzetközi taktikázás időszakában különösen feltűnő a román diplomáciai homály. A közösségi oldalakon egyre szaporodnak a Magyarország által képviselt határozott kiállást dicsérő kommentek. A bukaresti sajtó egy részében is megjelentek a magyar diplomáciát elismerő szakértői, újságírói vélemények. Orbán Viktor moszkvai útja, a magyar érdekeket képviselő és az európai uniós békeüzenetet is közvetítő tárgyalási pozíció nyílt elismerést kapott a romániai közvélemény egy részében.

A kormányzó nemzeti liberálisok és szociáldemokraták köreiben is bőven vannak olyan politikusok, akik követendő példának tartják Magyarország diplomáciáját, gazdaságpolitikáját. Némelyikük nyíltan vállalja is ezzel kapcsolatos véleményét. A bukaresti vezetés a felszínen megszokásból és önigazolásként Washingtonra, Párizsra és Berlinre tekint, a háttérben viszont jegyzetelve figyel Budapestre.