Kiss Judit
2019. december 11., 08:542019. december 11., 08:54
Kutatók, koordinátorok, elnökök, védnökök, tanácsadók, szakértők dugták össze a fejüket a minap a bukaresti tanügyminisztériumban, hogy világmegváltó terveket kovácsoljanak és listázzák, milyen lépéseket lehetne tenni „hosszú és rövid távon” annak érdekében, hogy a következő PISA-felmérésen jobban vegye az akadályt a romániai diákság. Múlt héten ugyanis a legtöbb sajtófelületen felkiáltójeles hírként jelent meg, hogy mit ad Isten, még a korábbi, fényesnek egyáltalán nem mondható eredményeknél is gyengébben teljesítettek a tanulók 2018-ban.
Ha a realitás talaján maradunk, nincs is mit csodálkozni ezen, hiszen felsorolni is fárasztó lenne, mi minden vezet oda, hogy funkcionális analfabétának bizonyul, matematikából és természettudományokból is harmatgyenge eredményeket produkál a tanuló ifjúság jó része. Hogy csak a jéghegy csúcsát érintsük, íme néhány untig ismételgetett, kézenfekvő ok. Fehéren-feketén: Románia nem tekinti prioritásnak az oktatás minőségének javítását. Aztán: a képernyők világán felnőtt, digitális bennszülött generációtól tonnányi papíralapú információ bebiflázását várja el a rendszer. Ami valószínűleg ezután is folytatódik: az utóbbi három évtizedben szinte minden esztendőre jutott egy-egy új oktatási miniszter, aki nemhogy következetesen folytatta volna elődje megkezdett munkáját, de homlokegyenesen mást akart, úgymond más, semmivel sem kisebb fába vágva a fejszéjét. És talán az sem mellékes, hogy az ország felnőtt társadalmának tekintélyes hányada, a szülők jó része sem tekinti prioritásnak az oktatást, nevelést, kultúrát, olvasást – elég csak azokra a siralmas felmérési eredményekre gondolni, miszerint a romániai lakosság nagyon nagy százaléka egyetlen könyvet sem vásárol vagy olvas el évente.
Mindezt egészen biztosan jól tudják az új román tanügyminiszter által összehívott munkacsoport tagjai is. A kutatók, koordinátorok, elnökök, védnökök, tanácsadók, szakértők azonban mi mást is tehetnének, mint hogy pontokba szedik, min kell változtatni rövid és hosszú távon. A nyilvánosság elé tárták a célkitűzéseket, az üres, általánosító jellegű frázisokat, óriási ívű terveket. Van ebben minden. Felsorolni is fárasztó. Íme néhány: módosítanák a kerettantervet, erősítenék a gyerekek önbizalmát, elemeznék az oktatás finanszírozási rendszerét, megrajzolnák a segítségre szoruló diák „profilját”, megreformálnák a pedagógusképzést, fékeznék az iskolaelhagyást, és a többi, és a többi.
Valahogy nem tudunk teljes szívvel bízni abban, hogy mindez érdemben megvalósulhat a közeljövőben. Hogy miért? Mert az utóbbi években, évtizedekben annyi megkezdett, de be nem fejezett reformtörekvés célkitűzéseit szedték pontokba az oktatási miniszerek és a holdudvarukhoz tartozó szakértők, hogy felsorolni is fárasztó.
Balogh Levente
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rostás Szabolcs
Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.
Makkay József
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Balogh Levente
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Rostás Szabolcs
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Balogh Levente
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
Balogh Levente
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
szóljon hozzá!