Páva Adorján

2018. december 19., 08:32

Felnőni a „hülyegyerekekhez”

Egyre több vizsgaeredményből, felmérésből, statisztikából, százalékarányból olvasható ki, hogy a fiatalok jelentős része gyakorlatilag hülye. Mindez első hallásra rendkívül elszomorító, ugyanakkor legalább annyira elgondolkodtató, és kimondva-kimondatlanul azt sugallja: talán illene kicsit visszább venni a még mindig a 20. század letűnt kitörési lehetőségein csüggő művelt világunk elvárásaiból.

Nemrég a hevesen kampányoló Klaus Johannis államfő is meglovagolta a tanügyi rendszer örökös problémáit, és Képzett Románia címmel hangzatos „cselekvési” tervet hirdetett a közoktatás javítása, megreformálása érdekében. A stratégia egyik sarkalatos pontja a funkcionális analfabetizmus visszaszorítása – tudniillik egyes felmérések szerint az általános iskolát elvégző gyerekek 40 százaléka ezzel az ijesztően hangzó problémával küzd. A funkcionális analfabéta elméletileg tud írni, olvasni, számolni, ám gyakorlatilag nem képes élni alapfokú ismereteivel: összetettebb feladatokat nem képes megoldani, nem érti a bonyolultabb szövegeket, nem tudja hatékonyan, folyamatosan használni az író-, olvasó-, számolóképességét saját, illetve közössége boldogulása, fejlődésének előremozdítása érdekében.

Az illiterációnak is nevezett jelenségre a múlt század vége felé figyeltek fel a gazdaságilag fejlett nyugati országokban, és azóta számtalan leírás, meghatározás született a problémáról. Abban sokan egyetértenek, hogy kialakulásának fő okai között – természetesen a rosszul szervezett közoktatáson túl – előkelő helyen szerepel az elektronikus-vizuális világ térhódítása, tömeghatása. Az okoskütyük túlzott használatának káros hatásai közismertek, ugyanakkor el kell fogadnunk: a digitális eszközök ma már megkerülhetetlenek, hiszen a jelenkor lassan bárki által elérhető információs csúcsvívmányai. Aki pedig ma el akarja tiltani gyerekét az okostelefontól, tulajdonképpen olyat tesz, mintha valaki az 1970–80-as években az akkori legfőbb merítési lehetőségektől, a tévézéstől, a rádiózástól vagy a könyvolvasástól zárta volna el porontyát.

El kell fogadnunk: bármennyire is csodálatos, örök érvényű egy Arany-vers, a mai tiniknek ez sokkal többet mond: „Yo posztolj, posztolj! / Tetszik a népnek, gyűlnek a lájkok / Gyűlnek a lájkok, tetszik a képed / Add meg a népnek bárhogy / Betakar az insta, a filter, a paplan / Szebb lesz tőle az ember / Kipakol egy képet, hogy no filter / Hesteg énvagyokreggel.” Az idézet a UNSK nevű kolozsvári rapzenekartól származik, amelynek Posztolj című szerzeményét egy hónap alatt közel 4 milliószor tekintették meg a YouTube internetes videómegosztó oldalon.

A magyarországi X-Faktor televíziós tehetségkutatót megnyerő rapperek annak köszönhetik szenzációs sikerüket, hogy hűen közvetítik a mai tizenévesek életérzését – ezzel szemben közoktatásunk mindenáron az immár történelemnek tekinthető 20. század körülményei szerint próbálja lemérni, meghatározni érettségi szintjüket, így pedig igazából semmi esély elfogadható eredmények elérésére a diákok egyéni és a tanügyi rendszer egésze szempontjából egyaránt.

Meg kell értenünk, hogy nemcsak a nyolcadikost kell felzárkóztatni az elvárások szintjére, hanem a szülőnek, a pedagógusnak, a mindenkori döntéshozóknak is alaposan össze kell szedniük magukat, ha utol akarják érni ezt a jó isten tudja, hány megabit per szekundummal száguldó generációt. És biza azt is el kell fogadnunk: ha a gyereknek semmit nem mond egy négysoros vers, egy filozófiai esszé vagy a gyökvonás, attól még nem hülye. Lehet, hogy nem lesz orvos, egyetemi tanár vagy IT-s belőle, de attól még lehet tisztességes, boldog élete. Ennek megteremtésében viszont – digitális világ ide vagy oda – továbbra is rengeteget segíthet a szülő, a pedagógus, akinek fel kell ismernie, mi az, ami valóban érdekli a gyereket, mi az, amiben valóban jó lehet.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Páva Adorján 2019. március 07., csütörtök

Rareș Vasilicáék udvarhelyi építkezése

Különleges látogatók érkeztek a minap Székelyudvarhelyre: tizenhat craiovai középiskolást látott vendégül a Tamási Áron Gimnázium. A találkozót a Hargita és a Dolj megyei tanfelügyelőség „hozta össze”, hogy a diákok testközelből ismerhessék meg egymás kultúráját.

Kiss Judit 2019. március 06., szerda

Mi normális, mi nem az

Biztosan sokan hallották már a magyar abszurd humor egyik legjelesebb képviselőjeként ismert Laár András „alteregójának”, Besenyő Pista bácsinak a „Mi hülyeség, mi nem az” című, emberi mivoltunk fonákságait görbe tükörben láttató eszmefuttatását.

Makkay József 2019. március 05., kedd

Pofonterápia-mentes EP-választást

Az európai parlamenti választások romániai esélyeit taglaló egyik Facebook-csoportban egy liberális világnézetű magyar értelmiségi teljes mellszélességgel az USR + PLUS listáját ajánlja bizonyosságként arra, hogy ennél jobb társaságot senki nem kínál.

Bálint Eszter 2019. március 04., hétfő

És a végén senki sem felel

Az év végéig elkészül 180 kilométer autópálya – mondta fel a leckét Răzvan Cuc újonnan kinevezett közlekedésügyi miniszter. Hisszük, ha látjuk – válaszolhatnánk, de valljuk be, az eddigi tapasztalataink alapján nemigen tudjuk elhinni.

Balogh Levente 2019. március 01., péntek

A Fogarasföldtől a Székelyföldig

Harminchárom Brassó, illetve Szeben megyei település a napokban bejelentette, hogy létre kívánják hozni a Fogarasföld mikrorégiót.

Pataky István 2019. február 28., csütörtök

Sóhivatalok Európája

Politikai szimpátia alapján lehet örülni, illetve keseregni azon, hogy Laura Codruța Kövesit, a DNA korábbi vezetőjét tartja a legalkalmasabbnak az európai főügyészi tisztségre az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága.

Kiss Judit 2019. február 27., szerda

Számszerűség, bizalmatlanság

Nem kevesen ódzkodnak attól a romániai lakosok közül, hogy rendszeresen járjanak orvoshoz, fogorvoshoz. Erről most újfent „van papírunk”.

Balogh Levente 2019. február 26., kedd

Szimbolikus politizálás

Abban nincs sok meglepő, ha olyan szervezetek állnak elő újabb és újabb magyarellenes megnyilvánulásokkal, amelyek illetékeseit éppen azért ejtőernyőzték Erdélybe, hogy folyamatosan mérgezzék a magyar–román viszonyt. 

Rostás Szabolcs 2019. február 25., hétfő

Jövőkép, erődemonstráció

Ahhoz képest, hogy jövőképformáló iránymutatások felsorakoztatásának szánták, az RMDSZ Kolozsvárt rendezett kongresszusán sokszor olyan érzése támadt a külső szemlélőnek, mint amikor egykori katonatársak közös élménybeszámolóját hallja.

Balogh Levente 2019. február 22., péntek

Jelképérték

„Ha történetesen akkorra jelentenék be az elkövető kézre kerítését, amikor ez az írás megjelenik, már akkor is késő lenne” – írtuk pontosan három héttel ezelőtt ugyanezeken a hasábokon.

Vélemény
Páva Adorján: Rareș Vasilicáék udvarhelyi építkezése

Különleges látogatók érkeztek a minap Székelyudvarhelyre: tizenhat craiovai középiskolást látott ...

Kiss Judit: Mi normális, mi nem az

Biztosan sokan hallották már a magyar abszurd humor egyik legjelesebb képviselőjeként ismert Laár András ...

Makkay József: Pofonterápia-mentes EP-választást

Az európai parlamenti választások romániai esélyeit taglaló egyik Facebook-csoportban egy liberális ...

Hallgassa online rádióinkat