HIRDETÉS

Páva Adorján

2018. december 19., 08:32

Felnőni a „hülyegyerekekhez”

Egyre több vizsgaeredményből, felmérésből, statisztikából, százalékarányból olvasható ki, hogy a fiatalok jelentős része gyakorlatilag hülye. Mindez első hallásra rendkívül elszomorító, ugyanakkor legalább annyira elgondolkodtató, és kimondva-kimondatlanul azt sugallja: talán illene kicsit visszább venni a még mindig a 20. század letűnt kitörési lehetőségein csüggő művelt világunk elvárásaiból.

Nemrég a hevesen kampányoló Klaus Johannis államfő is meglovagolta a tanügyi rendszer örökös problémáit, és Képzett Románia címmel hangzatos „cselekvési” tervet hirdetett a közoktatás javítása, megreformálása érdekében. A stratégia egyik sarkalatos pontja a funkcionális analfabetizmus visszaszorítása – tudniillik egyes felmérések szerint az általános iskolát elvégző gyerekek 40 százaléka ezzel az ijesztően hangzó problémával küzd. A funkcionális analfabéta elméletileg tud írni, olvasni, számolni, ám gyakorlatilag nem képes élni alapfokú ismereteivel: összetettebb feladatokat nem képes megoldani, nem érti a bonyolultabb szövegeket, nem tudja hatékonyan, folyamatosan használni az író-, olvasó-, számolóképességét saját, illetve közössége boldogulása, fejlődésének előremozdítása érdekében.

Az illiterációnak is nevezett jelenségre a múlt század vége felé figyeltek fel a gazdaságilag fejlett nyugati országokban, és azóta számtalan leírás, meghatározás született a problémáról. Abban sokan egyetértenek, hogy kialakulásának fő okai között – természetesen a rosszul szervezett közoktatáson túl – előkelő helyen szerepel az elektronikus-vizuális világ térhódítása, tömeghatása. Az okoskütyük túlzott használatának káros hatásai közismertek, ugyanakkor el kell fogadnunk: a digitális eszközök ma már megkerülhetetlenek, hiszen a jelenkor lassan bárki által elérhető információs csúcsvívmányai. Aki pedig ma el akarja tiltani gyerekét az okostelefontól, tulajdonképpen olyat tesz, mintha valaki az 1970–80-as években az akkori legfőbb merítési lehetőségektől, a tévézéstől, a rádiózástól vagy a könyvolvasástól zárta volna el porontyát.

El kell fogadnunk: bármennyire is csodálatos, örök érvényű egy Arany-vers, a mai tiniknek ez sokkal többet mond: „Yo posztolj, posztolj! / Tetszik a népnek, gyűlnek a lájkok / Gyűlnek a lájkok, tetszik a képed / Add meg a népnek bárhogy / Betakar az insta, a filter, a paplan / Szebb lesz tőle az ember / Kipakol egy képet, hogy no filter / Hesteg énvagyokreggel.” Az idézet a UNSK nevű kolozsvári rapzenekartól származik, amelynek Posztolj című szerzeményét egy hónap alatt közel 4 milliószor tekintették meg a YouTube internetes videómegosztó oldalon.

A magyarországi X-Faktor televíziós tehetségkutatót megnyerő rapperek annak köszönhetik szenzációs sikerüket, hogy hűen közvetítik a mai tizenévesek életérzését – ezzel szemben közoktatásunk mindenáron az immár történelemnek tekinthető 20. század körülményei szerint próbálja lemérni, meghatározni érettségi szintjüket, így pedig igazából semmi esély elfogadható eredmények elérésére a diákok egyéni és a tanügyi rendszer egésze szempontjából egyaránt.

Meg kell értenünk, hogy nemcsak a nyolcadikost kell felzárkóztatni az elvárások szintjére, hanem a szülőnek, a pedagógusnak, a mindenkori döntéshozóknak is alaposan össze kell szedniük magukat, ha utol akarják érni ezt a jó isten tudja, hány megabit per szekundummal száguldó generációt. És biza azt is el kell fogadnunk: ha a gyereknek semmit nem mond egy négysoros vers, egy filozófiai esszé vagy a gyökvonás, attól még nem hülye. Lehet, hogy nem lesz orvos, egyetemi tanár vagy IT-s belőle, de attól még lehet tisztességes, boldog élete. Ennek megteremtésében viszont – digitális világ ide vagy oda – továbbra is rengeteget segíthet a szülő, a pedagógus, akinek fel kell ismernie, mi az, ami valóban érdekli a gyereket, mi az, amiben valóban jó lehet.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
2018. december 18., kedd

A szovjet tankerőszaktól az uniós bankerőszakig: Kozma Zsolt teológus a migrációról, Európa sorsáról, a nemzeti érzésekről

A balliberálisok pasztellképet festenek, amelyben a tárgyak, alakok körvonalai egymásba mosódnak, míg a konzervatívok Európája olyan mozaikokból álló kép, amelyben a tagok megőrzik színüket, alakjukat, s ezzel gazdagítják a nagy európai ikonképet.

Balogh Levente 2018. december 18., kedd

Kampánypótcselekvők

Még el sem kezdődött a 2019-es választási év, de máris bizton kijelenthetjük: az európai parlamenti és köztársaságielnök-választással is „súlyosbított” esztendő az érdemi gazdasági és szociális politika rovására menő masszív kampány jegyében telik majd.

HIRDETÉS
Rostás Szabolcs 2018. december 17., hétfő

Tüntetők tévelygése

Sokan igyekeznek összefüggéseket keresni, párhuzamot vonni az elmúlt időszakban Európa több nagyvárosában rendezett utcai tüntetések, valamint a demonstrációkat kísérő hatósági fellépések között.

Balogh Levente 2018. december 14., péntek

Kinek a szövetségese a Nyugati Szövetség?

Előre próbál menekülni a kormány abban a kényszerhelyzetben, amely elé a közös infrastrukturális fejlesztés érdekében létrehozott Nyugati Szövetség megalakulása állította: fejlesztésre fordítható pénzt ígér az önkormányzatoknak.

HIRDETÉS
Makkay József 2018. december 12., szerda

Kiiktatnák a gazdák átverését

Nem mindenki lelkesedik a magyar kormánynak a Székelyföld gazdasági fejlesztését célzó programja iránt, amely első körben az integrátori szerepet ellátó nagyvállalatok támogatását célozza meg beruházásra szánt tetemes összegekkel.

Kiss Judit 2018. december 11., kedd

„Harmadik kezünk”, az okostelefon

Lassan egy éve, hogy kitiltották az iskolákból a mai diákság szellemi, fizikai tekintetben és kapcsolatok szempontjából is „harmadik kezének” tekinthető mobiltelefont. Januárban hozott létre ugyanis a romániai közoktatási rendszer egészére érvényes új keretszabályzatot a kormány.

HIRDETÉS
Bálint Eszter 2018. december 10., hétfő

Variáció autonómiára

Ha eszükbe is jutott a kifejezés, akkor is gyorsan elhessegették – mégis egyfajta autonómiát, avagy Bukaresttől való lehető legnagyobb mértékű függetlenedést szeretné a négy nyugat-romániai város: Nagyvárad, Temesvár, Arad és Kolozsvár.

Balogh Levente 2018. december 08., szombat

Megtagadja Románia a születési bizonyítványát?

Érdekes teszt elé állította az RMDSZ a teljes román politikai osztályt azzal a törvénytervezettel, amellyel jogszabályban rögzítené az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés kiáltványában tett ígéreteket.

Kiss Judit 2018. december 05., szerda

Mindennapi adventünket…

Benne járunk az adventi időszakban, elkezdődött a kereszténység legfontosabb ünnepére való ráhangolódás. Ilyentájt, a karácsonyt megelőző hetekben sok helyen felerősödik, életre kel a jótékonykodás gyakorlata, előtérbe kerül énünk adakozóbb része.

Pataky István 2018. december 05., szerda

Francia káosz a vergődő Unióban

Nézem a párizsi képsorokat, s eljátszadozom a gondolattal, hogy mi lenne, ha ezek az események Budapesten, Bukarestben vagy valahol Kelet-Európában történnének. A nép fellázadt a vezetők ellen, radikalizmusuk az erőszakszervezetek kegyetlen fellépésével magyarázható.

HIRDETÉS
Vélemény
Balogh Levente: Kampánypótcselekvők

Még el sem kezdődött a 2019-es választási év, de máris bizton kijelenthetjük: az európai parlamenti ...

Rostás Szabolcs: Tüntetők tévelygése

Sokan igyekeznek összefüggéseket keresni, párhuzamot vonni az elmúlt időszakban Európa több nagyvárosában ...

Balogh Levente: Kinek a szövetségese a Nyugati Szövetség?

Előre próbál menekülni a kormány abban a kényszerhelyzetben, amely elé a közös infrastrukturális ...

HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS